Miért sértődik meg egy csomó ember a Honfoglalón, ha a várukat támadják?
Elkezdtem a vára felé haladni, ő meg elkezdte az önsajnáltatást, hogy már az elején tudta, hogy várazni fogok. Nem is váraztam, csak felé mentem. Aztán a végén a várát megtámadtam, és megsértődött, hogy ő átengedi nekem, ő nem várazik, biztos valami szar ember vagyok, aki ott éli ki magát.
Mit lehet kezdeni az ilyen mizantróp hülyével? Mit nyápickodik? Játékról, versenyszellemről még nem hallott? Miért baj az, ha várazok? Nekem ez a taktikám, mindig, minden egyes játéknál arra törekszem, hogy az egész ország az enyém legyen. A játékban benne van az, hogy várazhatunk, nem értem, mit kell ezen kiakadni. Én támadok, mert ez a dolgom, ő meg védekezzen, mert az a dolga. Várazhat ő is. Én úgy játszom, hogy mindig várazok, de számolok vele, hogy cserébe én is ugyanezt kaphatom. Tiszta sor, ilyen a játék. Az életben is az visz mindent, aki kockáztat.
válasza: válasza:Az ilyenek nem tudnak veszíteni, ne is foglalkozz velük.
Én még hate-maileket is kaptam, bemásolom az egyiket a poén kedvéért:
ROHADT SZEMÉT KÖCSÖG ERŐSZAKOS ÁLLAT VAGY!!!NINCS ITT HELYED!! ITT BARÁTOK VANNAK!!! TE NEM TARTOZOL IDE!!!TAKARODJJ!!!MEG JEGYEZLEK!!ÉS EL ÜLDÖZLEK!!ÉN SOHA ILYET NEM TESZEK!!!MÉG HA KOPIM IS VAN AKKOR SE!!!BUNKO KÖCSÖG ERŐSZAKOS ÁLLAT!!NINCS SZÍVED!!!!ROHADÉK!!!
Ha tudnád mennyi idő eltelt mire leesett mit jelent a kopi.. :)))
válasza:Én sosem szoktam várazni, sőt, igyekszem megakadályozni más várazását is. Persze, tudom, hülye vagyok, de ez van. Az életben is mehetünk úgy előre, hogy átgázolunk mindenen és mindenkin, nem nézve, milyen kárt okoztunk, mit hagytunk magunk után. Vagy haladhatunk úgy, hogy útközben meg-megállunk, segítünk, legalábbis nem akadályozzuk egymást. A játék mutatja meg az ember valódi énjét, azt hiszem. Mindazonáltal ha valakinek sikerül leváraznia, nem sértődöm meg, és nem játszom el a hattyú halálát, gratulálok neki. Ha olyan, akkor meg is köszöni. Ha nem, akkor nem.
A sértődés sok, én nem szeretek sem a túl érzelmes, sem a túl törtető fajtával összefutni sem játékban, sem az életben.
válasza: válasza:jesszus, ki nem szarja le, h megtámadják a váram xD Én max röhögnék egyet, h elcsesztem ezt a kört, azt játszanék egy újat:D:D Szerintem ezek kb. 12-13 évesek lehetnek, azt dfölött igen gáz ez a viselkedés.
Amúgy 2. válaszolónak, mi az a kopi?:)
válasza:Nos, én úgy vagyok vele, hogy ez egy játék, és azzal szerzek magamnak sikerélményt, ha minél messzebbre jutok. Én is védekezek, ha kell, ő is tegyen úgy. Legközelebb ő juthat oda, ahova én. Mindig vannak vesztesek, és elfogadom, ha valaki "bosszúból" engem leváraz, mert ellenem fordítja a taktikámat. Én így játszok.
Hozzáteszem, hogy azért mindig elnézést kérek attól, akit levárazok.
"Ja, még annyit: ha átgázolunk és csak törtetünk, kétségtelenül sikeresebbek lehetünk és gyorsabban. De nem az elért végcél a fontos, hanem az oda vezető út. Lehet, hogy gazdaságilag, pontokat, faluszámokat, stb tekintve szegényebben "halok meg", mint a törtetők, de szellemileg, lelkileg sokuknál gazdagabban."
Ne haragudj, de nekem már ez is egy kicsit a "hattyú halála" kategória.
Hidd el, az életben én sem vagyok egy törtető barom, nem az a célom, hogy másokat megalázzak, nekem is van lelki életem és emberi érzésem. Nem kell ezt idekeverni. Viszont ebben a játékban igenis az a célom, hogy minél hatékonyabban jussak előre, minél többem legyen. Aki ennyire megsértődik, annak meg nem kell játszania. Mindenki, aki magasra jutott, így csinálja. Külön jó dolognak tartom, hogy a tudat, hogy csak úgy győzhetsz, hogy minél tájékozottabb vagy, tanulásra motiválja az embereket.
"Mindenki, aki magasra jutott, így csinálja."
Most látom, hogy ez is félreérhető... szóval a játékra gondolok, nem az életre. Nekem is fontosabb a lelki élet, mint az anyagi, de ez egy olyan játék, ahol jól esik rágondolni, hogy azért tartok ott, ahol tartok, mert művelt vagyok és jól tudok taktikázni.
válasza:23:36-os vagyok. Én sem azt mondtam, hogy ugyanaz a kettő, csak azt, hogy van párhuzam. Persze, ez csak egy játék, én már pl egy éve kb fel sem néztem, van jobb dolgom is. De minden játékban, ahogy az életben is tartom magam ahhoz, hogy ha nem muszáj, akkor nem megyek gátlástalanul előre. Sajnos túlságosan jószívű tudok lenni, ha megfelelő a modor, akkor nehezen mondok nemet. Persze hülye nem vagyok, kizsákmányolni sem hagyom magam.
Abban viszont nem értek egyet, hogy a honfoglalóhoz műveltség kell. Valami alapvető kell hozzá, de tényleg szinte semmi. Inkább az kell, hogy naponta több órát ott tölts, hogy gyors legyél, ismerj minden kérdést. Nem egyszer volt, hogy másodpercre pontosan tudott az ellenfél minden sportrekordot pl, vagy évszámokat, de kicsit belemerülni a témába, amikor felvetült valami pl. Napóleonnal kapcsolatban, láthatóan gőze nem volt róla. Csak azt tudta, mikor halt meg, és hogy nagyjából ki volt. Külön bosszantónak tartottam, ha egy ilyen tudással rendelkező legyőzött, aki csak begyakorolta a kérdéseket, de háttérinfoja nem volt semmi... tipikus honfi-műveltség.
Ugyanakkor találkoztam olyanokkal, akik tényleg nagytudásúak, velük élmén volt játszani, akár legyőztek, akár nem :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!