A tegnapi vihar közben kialakult katasztrofális állapotok kapcsán kérdezem, mi a véleményük a közlekedési vállalatok, a katasztrófavédelem és azok munkájáról, akiknek ilyenkor az a feladatuk, hogy minél zökkenőmentesebben megoldják a helyzetet?

Már előre tudtam, hogy ilyesmi válaszok fognak érkezni.

Ez egy f.kázó lap.

Szerintem, egy fárasztó munka után, joggal elvárhatja az utas, a sok befizetett adó, a méregdrága jegy és az emberiesség jegyében, hogy legyen arra apparátus, amely egy veszteglő vonatról legalább néhány órán belül kimenekítse az utasokat.

Miért kell minimum halálesetnek történni hozzá?

Miért kell az embernek mindig saját magának megoldani a vészhelyzeteket?

Szerintem szervezéssel meg lehetne oldani az ilyen helyzeteket, egy erre kiképzett, ilyenkor bevetendő csapattal.

Miért nem utazhat valaki, ha muszáj neki, a biztonságosnak hitt vonaton, vihar előtt, ha terhes, öreg, vagy gyerek? Ha teszem azt, mégsem vitt magával semmit, ki törődik vele? (ha szerencséje van, talán segítenek?)

Rosszmájú válaszoló! Miért veszed természetesnek azt, hogy magának kell segíteni magán? Nekem egyszerűen az volt a gondom, hogy nem tudtam segíteni, odamenni lementeni a feleségem a vonatról, és másokat is lementeni, segíteni.

Ezek szerint simán átlépnél egy fekvő emberen is. Na, hát én már nem egyszer segítettem ilyenen, stabil oldalfekvésbe helyeztem, lélegeztettem, mentőt hívtam, nem érdekelt, hogy beteg, részeg, vagy narkós.

Ha valaki kötözködik, gondolom azt vallod, jobb kimaradni......

Ne irigyeld, hogy családom van, és kikérem magamnak, hogy amiatt aggódtam hogy kimarad a kufirc. Az ilyen beteg gondolkodású embernek nem lesz családja, vagy ha igen, akkor előre sajnálom.

Szedd össze magad apukám és próbálj ember maradni.

Nagyon elkeserít, hogy sokan ezt veszik természetesnek, amin én kiakadtam.

Hiszen Európában élünk, nem a Balkánon, vagy az őserdőben, bár lehet, hogy ott több emberiesség mutatkozik.

Nem lekicsinyelve azok munkáját, akik tegnap erejüket megfeszítve segítettek, akadályt hárítottak, DE: szerintem

sok embert hagytak magukra, akik a munkából siettek volna haza. Nagyon sok település van, ahová csak vonattal lehet eljutni, és a még csendesebb időszakban felszálló miért ne szállt volna fel a vonatra?

Van-e kedve valakinek a rossz klíma, bezárt ajtók-ablakok miatt kialakult punnyadt levegőben olvasgatni órákig, ismervén a MÁV-ot? Baromi drága a jegy, autóval utazni olcsóbb, ha tele van és összeadják a pénzt.

Joggal el lehetne várni valami szolgáltatást, akár a sínek között odacsámpázik valaki egy kislétrával, hogy azon le tudjanak mászni az utasok?

Na, de oda sem jut a MÁV-szaki, mert a nagy bozóttól nem tud. Parlagfű és libatop, bogáncs keveréke, fej magasságban.

Persze, a birka népnek ez megfelelő, szót se érdemel!

Csak élni bele abba a nyavalyás életbe, lesz ami lesz alapon!

Hozzáértésem? Bla-bla-bla. Itt mindenki akkora nagy szaki!

Szerintem külön felkészült csapatok kellenek az úton és közterületen az akadály elhárítására, a veszélyhelyzetek megszüntetésére, a pótlásra, és építésre. Nagy teljesítményű gépek szükségszerű bevetésével.

Az emelt létszám biztosítása veszélyhelyzet esetén.

Emberek, tömeg menekítése, segítése adott szakaszokon.

Mindenre adott szakemberek, akik szükség esetén egymást

is segítik.

Ehelyett nagyon egyoldalú, rohannak a mentők és a tűzoltók, ahol a legnagyobb a baj.

Sajnos az a problémám, hogy a kisebb dolgokból is kialakulhat nagyobb is, és csak akkor lépnek, amikor már lehet, hogy késő.

És aki ezt veszi természetesnek, szerintem rosszul gondolkodik.

Ezért vagyunk szerintem ott, mi magyarok, ahol vagyunk.(Sajnos valószínűleg ott is maradunk)