Tényleg ennyire gyakori Magyarországon az, hogy a terhesség alatt a nők táppénzen vannak, amennyire az itt feltett kérdésekből kitűnik? Ha igen, miért?
Nagyon sok kérdésből, hozzászólásból azt veszem ki, hogy rengeteg terhes nő 10-12 hetes korban, vagy akár már korábban is betegállományba vonul és ehhez az orvosok igazolást adnak sokszor anélkül, hogy bármilyen betegség lenne, ami a munkával összeegyeztethetetlen. (Lehet, hogy ez azért nem szignifikáns, mert gondolom a nem dolgozó várandósok vannak több időt ezen az oldalon, hiszen a dolgozóknak lényegesen kevesebb idejük van erre, de akkor is nagyon magasnak tűnik ez az arány.)
Nem bántani szeretnék senkit, hiszen biztosan mindenki érthető magyarázattal tud szolgálni, hogy miért is tölt inkább hónapokat táppénzen, vállalva ezzel azt, hogy kevesebb a bevétele és jóval több az unalmas órája.
De mégis, milyen okok vannak? Rugalmatlanak Magyarországon a munkáltatók a terhes alkalmazottal szemben? Van ott arra rendszer, hogy ha valaki a terhességgel összeegyeztethetetlen munkakörben van, akkor átkérje magát máshova? Vagy sok esetben tényleg a lustaság az oka, illetve az adott munkahely iránti negatív érzelmek?
Elsősorban azért érdekelne, mert első babámat külföldön hordom ki és itt nem igazán divat ez. Sőt, ha valóban valamilyen komplikáció terhesség alatt, akkor is maximum a kezelés idejére ad az orvos igazolást, és a veszélyeztetett terhesség fogalommal sem dobálóznak csak akkor, ha valóban veszélyeztetettről van szó. A legtöbb nő szinte szülésig dolgozik, ha kell csökkentett munkaidőben, vagy munkakörváltással, de 30-35 hetes kor előtt nem nagyon illik abbahagyni a munkát.
Gondolkodom azon, hogy a második babát otthon szülöm meg, viszont ha kiderül, hogy ott nincs kompromisszum terhesség idején a munkáltatóval, akkor inkább maradok, mert semmiféleképpen sem szeretnék otthon ülni hónapokig feleslegesen, sem úgy maradni egy munkakörben, hogy közben a babámat kockáztatom.
válasza:Szia!
Én a 17. héttől vagyok táppénzen, és nem saját akaratomból. Hitelügyintézőként dolgoztam, és amikor elkezdett látszódni a pocim felvettek helyettem egy kollégát, engem pedig táppénzre küdltek. Gondolom már nem illettem a képbe... Egyébként a 24. héttől komplikációim is vannak a terhességgel, szóval mindenképpen táppénzen lennék.
35 hetes kismama
válasza:Szia! Jelenleg 27 hetes terhes vagyok, 14 hetes koromtól vagyok táppénzen.
Munkahelyet váltottam, 1 hete dolgoztam az új helyen (üzletvezetőként) amikor kiderült, hogy terhes vagyok. Sajnos a próbaidőm lejárta előtt (ami 3 hónap) már kezdett látszódni a pocak. " héttel előtte ezért szabadnapomon bementem az üzletbe, hogy őszintén beszéljek erről a főnökeimmel. Ők viszont már a felmondásommal vártak. Persze, indoklást nem kaptam (nem is kötelező, ha próbaidő alatt szűnik meg a munkaviszony), nem mondhatták ki, hogy a terhességem miatt, mert akkor a munkaügyi bíróságon perelhettem volna. Szóval ki lettem rúgva. Elmentem még aznap az orvoshoz, kiírt táppénzre. 2 hét után kaptam meg a papírjaimat a volt munkahelyről, amikor kiderült, hogy a felmondásom napja előtt már 3 nappal nem fizették utánam a járulékokat. Így a szabályos táppénzem helyett passzív táppénz lett (egyébként napi 13 órát dolgoztam folyamatosan állva, heti ötször, pihenő nélkül!!), ami persze csak 45 napig jár. Mivel terhes nőt már senki nem hajlandó felvenni dolgozni, így kényszerűségből vállalkozó lettem. Kiderült, a munkáltatóra túl sok anyagi terhet róő egy terhes nő, azért akarnak szabadulni tőle, ha lehet Mo-on. Ja, azért kellett, holy vállalkozó legyek, hogy megfelelő bíztosítással rendelkezzek. Mert hiába dolgozok én 10 éve, sajnos mivel megszakadt a biztosítás a munkáltató(k) miatt, nem járt volna a Gyes, stb.
Szóval ennyire érdemes Mo-on őszintének lenni a munkáltatóval, ennyire védik a kismamákat, biztosítják a munkavégzést, no és persze a megélhetését.
Én tehát javában itthon "unatkozok", holott dolgozni szeretnék. Fizetem a rengeteg járulékot magam után, miközben nincs bevételem.
Tudod, lehetnék akár boldog kismama is, ha nem görgetnének akadályokat elém a terhességem miatt.
Ettől függetlenül örülök a babámnak, bár anyagilag nagyon nehéz helyzetbe kerültem.
Neked és mindenkinek több szerencsét kívánok!
válasza: válasza:Hát ne haragudj, de amikor elöször elolvastam, amit írtál illetve kérdeztél egy kicsit rosszul esett. Sokan, akik a terhességük végéig tudnak dolgozni szerencsés munkahelyen dolgozhatnak, értem ez alatt az irodai, köztisztviselői és hasonló munkaköröket, vagy tényleg olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy áttudták rakni másik munkaterületre, és persze komplikáció mentes a terhességük.
De van egy másik csoport, akik szerintem többen vannak és én is ide tartozom. Azok, akiknél pl. már az elején valami gond adódott a terheséggel. Én pl. 6 hetesen tudtam meg, nem is gondoltam rá, hogy az lehetek, de nászútra készültük így megnéztük. Szóval már az elején vérezgettem, így az orvos azért óva intett. Nászúton is elájultam, sokat kellett feküdnöm, mert egyszerüen annyira gyenge voltam, és rosszul voltam, és csak ez után jött a hányós korszak. Amint hazajöttünk kiírt az orvos, és javasolta, hogy sokat pihenjek, mert nem a legjobb jel a vérezgetés.
A mukahelyemen végülis jól fogadták, kedves volt a fönök is. De ami a legfontosabb, hogy én egy gyárban dolgoztam ezelőtt, ahol vegyszerekkel érintkeztem nap, mint nap, ahol épp most kezdtünk el forrasztani ónnal, ami nem épp kismamának való, és másik munkakör???!!! Ha, ha, ha! Örüljek neki, hogy dolgozhatok valahol, és különben is 100 másik vár a helyemre, ha nem tetszik valami. Ja! És persze nincs is nálunk olyan hely, ahol ne kellett volna más vegyszerrel érintkezni. Ja! És el ne felejtsem én február óta minden héten 12 óráztam és szombatoztam! Ha fáj valami, ha nem menni kell! Útolsó napom is azzal telt, hogy állandóan a wc-re jártam, mert úgy éreztem hogy hánynom kell. És nálunk egy asztalnál 4-en ülünk és 4-en csinálunk egy terméket. Szóval azzal, hogy én elmászkálok, nem a magam munkáját akadályozom, hanem rajtam kivül még másik 3 emberrét is! Órai normában dolgozunk, amit nem olyan könnyű mindig teljeseíteni, így nem is várhattam/ várhatom el, hogy a másik kettő helyen dolgozzon. Úgyhogy nekem nem kérdés mégha néha unalmas is itthon ülni, és kevesebbet is kapok, hogy a babámért megéri e! És szerintem még sokan vannak hozzám hasonló cipőben! Persze erre lehetne azt is mondani, hogy mi választottunk ilyen munkahelyet! De ez sem igaz így. Nekem is van felsőfokúm, érettségim és mégis nehéz nálunk elhelyezkedni. Örültem, hogy dolgozhattam. És a munkatársaim között is voltak diplomások, szóval nem egyedüli dolog ez sem.
És persze vannak tényleg olyanok is, akik csak úgy otthon maradnak, mert nem szeretik a munkahelyüket és azzal járó felesleges stresszt! De szerintem bárhogy is döntünk miért nem lehetne a MI döntésünk!? És miért is lenne joga ezért akárkinek is megszólni a kismamát! Mindenkinek saját maga kell, hogy eldöntse mit akar és miért, a babájáért! És az az orvos, aki kiírja a kismamát vállalja is a felelősséget is érte!
Lehet, hogy kicsit sértödötten írtam, elnézést érte, tudom hogy írtad, hogy nem akarsz senki megbántani. De valahogy egy kicsit olyan volt! Bár lehet ezt csak én éreztem!(hormonok)
Összegezve szerintem Magyarország munkahelyek szempontjából nem az a hely, ahol akár terhessen, akár nem terhesen nagyon ugrálhatnál! Bár Budapesten nem tudom hogy megy ez, de vidéki városokban biztos, hogy nem! Örülsz, hogy dolgozhatsz, mert tudod, hogy a helyedre mindig lesz más is!
Köszönöm mindenkinek, hogy válaszolt. Amit tudni akartam, azt megtudtam, úgy érzem.
(És különösen az utolsó válaszolónak hangsúlyoznám ki, amit már egyszer leírtam.) Nem azért tettem fel ezt a kérdést, mert bárkit elítélni szeretnék amiatt, hogy dolgozik-e terhesen, vagy dolgozik-e egyáltalán. Az érdekelt volna, hogy általánosságban Magyarországon mennyire védik, mennyire vannak tekintettel a munkáltatók a várandós alkalmazottakra. Mennyire lehet velük kompromisszumokat kötni és mennyire tartják be gyakorlatban azokat a szabályokat, amelyeket a törvény előír (például hogy terhes nő nem dolgozhat éjszakai műszakban, vagy vegyszerek között, nem emelhet és biztosítani kell, hogy semmivel se legyen veszélyeztetve a terhessége). Most szembekerültem ezzel külföldön, ahol azt tapasztalom, hogy odafigyelnek ezekre a dolgokra (biztosan itt is van negatív kivétel), ha valaki akar, akkor tud dolgozni várandósan, még akkor is, ha nem teljesen komplikáció mentes a terhesség és ha előtte nem éppen terhesnek való munkát végzett (rám mindkettő igaz), mert a munkáltatók sokat tesznek azért, hogy megoldást találjanak erre a helyzetre, alternatív munkát ajánlanak fel. Nem hiszem, hogy azért, mert ők ettől olyan boldogok, vagy mert annyira szeretik az embert, hanem azért, mert itt valóban szempont a törvényi előírás és nincs más választási lehetőségük.
Épp emiatt lettem kíváncsi arra, hogy otthon hogyan működnek ezek a dolgok. Nem szeretnék évekig várni a következő babával és már mostanában el kellene döntenem, hogy maradunk-e itt, vagy otthon vállalom a 2. terhességet. És a döntésben ezt is figyelembe veszem. Még akkor is, ha otthon nagy eséllyel visszatérnék az eredeti szakmámhoz és a régi cégemhez, ahol középvezetőként dolgoztam irodában, ennek ellenére terhesség esetén ott is kellene kompromisszumokat kötnöm, mert bár szellemi munkám volt és ülhettem egész nap, de gyakran napi 14-16 órát dolgoztam (sokszor ebédszünet nélkül) heti hat napban és világos, hogy ezt terhesen nem tudnám csinálni.
Remélem, hogy így már érthető az, hogy mire is irányult ez a kérdés.
Összességében nekem az jött le, hogy elég nagy szerencsére van ahhoz szükség Magyarországon, hogy az ember lánya várandósan végig munkában maradhasson, vagy addig, ameddig akar, függetlenül attól, hogy fizikai, vagy szellemi munkát végzett előtte és az, hogy bár hiába vannak elméletileg ott is munkaügyi törvények a várandósok védelmében, ezek sajnos sokszor nem érnek semmit. (Kivéve, ha az embernek van elég ideje, türelme, nyugalma és pénze ahhoz, hogy az őt ért diszkrimináció miatt a munkaügyi bíróságra rohangáljon.)
Köszönöm még egyszer és sok boldogságot mindenkinek!
válasza:Szia!
Én a munkahelyem elmondtam, hogy kisbabát várok és szeretnék elmenni betegállományba az első időre, egy korábbi probléma miatt, aztán majd meglátjuk. Komplikáció lépett föl, ami Nagy Britanniában nem jelentett volna veszélyeztetettséget. Azóta itthon vagyok és élveztem, hogy a várandósság alatt kettesben lehetek a kisbabámmal, miközben tájékozódtam a szülésről, kisbabák viselkedéséről és jobban belejöttem a háztartási teendőkbe is. Ma már úgy vélem, hogy a fölöslegesen elpazarolt energia, ami az idegeskedése, határidőkre, konfliktusokra ment volna el, az mind-mind a kisbabámra koncentrálódott. Teljes erőbedobással rá tudtam hangolódni, rá tudtam figyelni. Azóta megszületett a kislányunk. Tej van, idegeskedés nincs, napi rutin szépen beállt. Én pártolom, hogy maradjanak otthon; hozzáteszem a munkámat én is szeretem.
válasza:Szia.
Én az első gyermekemet 8 hetesen veszitettem el. A másodikkal dolgozni akartam, az első harmadban nem is volt probléma, 14 hetesen görcsöltem, kicsit vérztem is, igy a doki ágynyugalmat ajánlott. 3 hétig voltam táppénzen, majd a doki kérése ellenére visszamentem dolgozni napi 8-10 órában irodai ülő munkára. Kértem a közvetlen vezetőmet, hogy úgy osszon be hogy csak 8-4-ig kelljen dolgoznom amit nem engedett meg. 3 héttel később kiújult a terhesség miatt gerincbetegségem. Ekkor már a doki sem engedett vissza dolgozni. A 3. babám 2 évvel később született ővele a 7. héten véreztem be, de akkor még otthon voltam a másik babával igy nem kellett táppénzre menni.
És ne feledkezzünk meg arról, ha letelik a gyed, a gyes csak 24000 ft körül van. Amikor a kisebbik fiam betöltötte a 2 évet visszahívtak a régi munkahelyemre, és örülhetek hogy 2 kisgyerek mellett van munkám, igaz, hogy ha betegek táppénzre nem mehetek velük mert azt már nem nézi jó szemmel a munkáltató. Szerintem ezt is éppen olyan fontos tudni a mai Magyarországról. Úgyhogy itt sem jobb a szülés utáni helyzet. Ha van segitséged -nagyszülök- akkor jó, ha nincs itt is marad a bébisitter meg a bölcsi, ami itt sem kis pénz.
válasza:Szia!
Én 7 hetesen mentem el táppénzre, mert az én munkahelyemen terhesen nem lehet dolgozni, mert vegyszerekkel dolgozunk és detektorkapun kellett kimennünk napi 4x, ami sugárzást jelent, és 4 műszakban dolgoztam 12 órát. Ha jól megnézed, ez 4 olyan dolgot is tartalmaz, ami kizárja a terhesen való dolgozást. / éjszakázás, 12 órázás, sugárzás, vegyszerek/ Szóval én ezért vagyok itthon. Hogy miért nem kértem magam máshova? Hát talán azért, mert 5000 fő dolgozik itt. Ebből, ha csak 100 terhes, szerinted 100 embert elraknak irodába aktákat toligálni???!!!
Kedves Kérdező!
Úgy gondolom mindeniknek szíve joga eldönteni, hogy akar-e terhesen dolgozni,vagy inkább nyugiban otthon lenni, ha tudja nélkülözni a jövedelmét. Nem vagyunk egyformák, nincs két egyforma terhesség, mindenkinek más a kiinduló helyzete.
Én momentán 15 éve szeretnék babát, túl vagyok egy méhenkívüli terhességen amibe kishíjján belehaltam,két lombikon, amiből a második sikerült, de 6 hetesen elhalt a baba, műszeres befejezés lett a vége. Most várom a 3. lombikom eredményét, egy hét múlva megyek vérvételre. Ha sikerül, akkor akármilyen problémamentes is lesz a terhességem egy percet sem fogok dolgozni, mert nem fogom megkockáztatni, hogy bármi baj történjen, mert soha nem bocsátanám meg magamnak. Úgy hogy véleményem szerint, aki akar dolgozzon, aki meg megteheti és nem akar napi 3 órát utazni háromszori átszállással (busz,metro,villamos), és stresszelni 8 órán át, mint mondjuk én, az nyugodtan éljen a lehetőséggel és pihengessen otthon, ez nem azt jelenti, hogy feküdni kell végig és több tíz kilót felszedni. Üdv. BI
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!