Terhesen meddig ajánlatos/lehet gimnáziumba járni?

Igazad van, nem dicsőség, de nem hirdetem, de eltakarni nem tudom. És nem gondolom, hogy miattam esnének többen teherbe, ha meg igen, akkor azért nem (csak) én vagyok a felelős. Ha esetleg magántanulóként kell folytatnom, állok elébe, lehet, hogy nyugodtabb leszek én is.

Nem arról van szó, hogy volt eszem teherbe esni, hiszen amint írtam, nem terveztük egyelőre, ergo védekeztünk is, de ha már így alakult, nem bánjuk. Szerintem meg igenis fontos a tanulás, nem egy nő fejezte be gyerek mellett a tanulmányait.

Nem illik bemenni terhesen? Ilyet még nem hallottam... Ilyenkor nem az számít, hogy mit illik meg mit nem.

Azért köszi a válaszaidat, a többit elintézem a sulival, és be fogok menni, hogy megbeszéljem velük dolgokat. Részemről a "vita" lezárva.

Kedves #12!

Igen, valószínű, hogy jobban fogom viselni télen, örülök is, hogy nem az érettségi körül születik majd meg. :)

Amúgy ne vedd a szívedre azokat, akik ítélkeznek itt, vagy más kérdésnél, én sem teszem. Egyszerűen nem kell törődni vele, hiszen nem az ő véleményük számít. :)

#16 Már miért szégyellném, ahogy bámulnak? Nyilván nézni fognak, mivel nem mindennapi dolog, de egy idő után megszokják. A tesiórák nem fognak hiányozni, eddig sem élveztem, nagyon kevésszer van olyan, hogy játszhatunk, a kosarazás meg pl. a legkevésbé sem fog hiányozni, ugyanis 3x tört már el az ujjam miatta. :)

Már miért ne hívnának el sehova? Nagyszerű barátaim vannak, páran nálam idősebb pár évvel, néhányan már tudnak is az állapotomról, és teljesen normálisan kezelték, ahogy az osztályom-beli barátaim is. Terhesen is lehet parkba, kávézóba, színházba, moziba járni. Nem teljesen értem, hogyan függ össze ez a terhességgel. Nyilván a baba születése után ez máshogy lesz, de ez természetes, és időm se lesz eljárkálni ide-oda.

Nem kell irigyelni, én sem így terveztem, nem tartom ezt irigylésre méltónak egyáltalán.

Egyetemre pl. nem mentem volna amúgy sem, akkor sem, ha nem lennék most terhes, sosem terveztem, tehát ez kilőve, a többi dologról nem is beszélve. Nyaralni már többször is voltunk kettesben... De nem magyarázkodni akarok, ne úgy értsd, csupán leírom ezeket.

Tudom, hogy többé sosem csinálhatok majd semmit úgy, mintha nem lenne gyerekem, de ez természetes volt az elejétől kezdve, és ezt vállalom is, hiszen nem a baba kérte, hogy megszülessen, és nekem kell gondoskodnom róla, amit 0-24-ben próbálok is majd teljesíteni.