Most hogyan tovább, mit tegyek? Menekülni akarok!
Hány olyan béranyáról hallottunk,hogy kihordta a babát jó kis summáért aztán meg nem adta oda a szülőknek mert annyira megszerette amikor a karjaiba fogta szülés után!
Zárójelben megjegyzem,hogy nekem még sajnos nincs babám mert elvesztettem idejekorán,és persze nem akar csettintésre sem sikerülni,de odaadnám az életemet is érte,hogy egyszer anya lehessek!
Kérj orvosi segítséget és beszélj a családoddal,többen könnyebben fog menni minden!
Légy már boldog az ISTEN áldjon meg,a legcsodálatosabb dolog a világon most veled történik!!!!!!!!!!
Szia!
Egyet tudok írni. Amikor vajúdás után odahozzák majd a picit , és megfoghatod... ha akkor elönti a szívedet egy olyan érzés, hogy el se hiszed, hogy ez a kis csoda benned volt, és most csakis A Te jóindulatodban, szeretetedben bízhat, és pislog rád, pedig még alig lát az istenadta.... akkor nincs gond, mert anya lettél. Ez az érzés nem szuggerálható, gyakorolható be, a szív legmélyéről jön.Ha ürességet érzel , akkor lesz baj. Akkor feltétlen pszichiáter, mert lehet hogy a babán akarod "megbosszulni" a dolgokat. DE én nagyon bízom, hogy nem így lesz! Rengeteg anya születik meg a gyermekével a szülőágyon!!:)
Szia!
Mindenképpen beszélj a családoddal, szerintem beteg vagy,de nem azt mondom, hogy elmebeteg!
Nem akarok ötletet adni, de ezután előfordulhat, hogy megölöd a babád szülés után.
Aztán tényleg oda az életed és az övé is!
KÉRJ SEGÍTSÉGET!!!!!!!
Ha akarsz írj privátot, én szívesen beszélgetek veled!
fú,ahogy olvasom,kaptál hideget,meleget.
egyet tudok mondani,a múlt és a mostani baba magazinban pont erről a "nem kívánt babák" lelkéről van szó.Szegény nem tudja most mi lehet,te miért nem akarod őt?!
szerintem sem az anyaság utálatáról van szó nálad,hanem kicsit önzőbb vagy magadra,a saját magad életére.Én a helyedben biztosan kérnék segítséget először baráttól...orvostól....mert ez így nem vezet semmi jóra.
én világ életemben szerettem volna terhes lenni-DE CSAK AZ!mert féltem hogy nagyon nagy felelősség az anyaság,hogy nem költhetem magamra a pénzem,hogy nem mehetek akkor oda ahova akarok....és tavaly teherbe estem.A fellegekben jártam,teljesen tünetmentes terhességem volt,és okt.végén megszületett a fiam.A 3.-4.hónapban azt éreztem megőrülök,semmit nem tudok csinálni,mindig alkalmazkodnom kell...2-3óránként etetés...állandó bezártság stb.És ahogy nőtt,egyre könnyebb volt,többet el tudtunk 2ben járni vásárolgatni,nézelődni,csavarogni.Megjött a jó idő.Lassacskán rá tudtam hagyni a családra pár órára a babát.Viszont az alakom nem lett a régi-de pár cucc és "jól" lettem.Majd elmaradt a szopi,és úgy éreztem visszakapom a szabadságom.És újra akartam babát.Most 11-12hetes vagyok.Amennyire akartam,most annyira nem érzem azt a felemelő érzést.Talán mert nincs a "nagy" mellett időm álmodozni.Sokszor azt érzem,hogy elhanyagolom a pocaklakóm,hogy nem beszélek hozzá annyit mint anno a nagynak...és ilyenkor nagyon bánt.Amennyire akartam,most mégis van bennem egy kis nem akarás...vagy valami félsz.
Egyet tanácsolok:mindenképp beszélgess erről!Ne tartsd magadba,és kérlek ne tegyél kárt magatokban!!!Adj időt magadnak,hogy anya lehess!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!