16 éves vagyok és terhes. Mit tegyek?
Nemrég(4 hete) vesztítettem el a barátommal a szüzességem(eddig csak egyszer voltunk együtt). Védekeztünk, csak az a baj, hogy ő kb fél óra után levette a gumit, olyan gyorsan, hogy észre sem vettem és nem tudtam róla, mert nem szólt. Nem élvezett belém, viszont miután szex után mondta, hogy 90 %-ban nem védekeztünk vettem egy tesztet, de nem csináltam meg rögtön, mert megjött. Egy hete viszont rosszul vagyok reggelente, hánytam is és úgy gondoltam jobb lenne megcsinálni a tesztet. Megcsináltam és pozitív lett. Egyszerűen annyira félek ,hogy senkinek nem mertem még mondani.. Egyszerűen nem tudom mihez kezdjek, abortuszra gondoltam, de nemtudom, segítsetek!:(
(u.i.: légyszi ne szidjatok a válaszban, ne mondjátok el mekkora idióta vagyok, tudom. De már megtörtént és nem tudok rajta változtatni, pedig higyjétek el nagyon szeretnék!!!)
Kedves Kérdező! És amúgy hogy érzed magad? Már egy pár hónapja túl vagy a dolgon, hogy vagy lelkileg?
Nekem kb. 4 éve volt egy abortuszom. Az akkori pasim egy tuskó volt és ahogy megtudta, hogy terhes vagyok, azonnal elhagyott. Más választásom nem volt, viszont elmondhatom, 4 év után is ugyanúgy fáj, amit tettem, pedig nagyon szerettem volna megtartani.. Sajnos, az anyagiak közbe szóltak. Azóta viszont megtaláltam a párom, aki azóta a férjem és most várjuk az első babánkat és nagyon boldogok vagyunk. Senki nem tudja, akinek nem volt abortusza, hogy min megy ilyenkor keresztül az ember lelkileg. Jobb úgy gyermeket várni, hogy készültök rá, tervezitek és együtt örültök neki... Nem kívánom senkinek azt, amin én átmentem, vagy amit Te éltél át nemrég. Barátoddal együtt vagy még? Melletted volt ebben az időszakban? És anyukáddal hogy vagy? Nekem anyukám állt mellettem akkor, végig velem volt a műtét alatt és után, nagyon-nagyon sok erőt adott...
Mindenesetre azt hiszem ez egy nagyon nagy lecke volt az élettől, biztos vagyok benne, hogy ezután Te is majd jobban odafigyelsz, esetleg íratsz fel fogamzásgátlót, biztos, ami biztos...
11 hetes ultrahangon az én gyerekemnek már teljesen baba formája volt: nagy fejecske, kezek, lábak, mindene meg volt.
Szerintem innen kezdve csak rossz megoldás van. Elvetetni is rossz, megtartani is rossz. De ha az elvetetés mellett kell dönteni, akkor pont a baba miatt minél előbb, minél kevésbé fejlett, nyilván annál kevésbé fogja átélni.
emberek... az a mosolygós a jel a szavam vegen ironai. nem vagyok tul jo lelkiallapotban, hogy mindenki igy viselkedjen velem. anyukammal mar szamtalanszor atbeszeltuk a dolgot es vegul igy dontottunk. mellesleg megjegyeznem hogy en MEG AKARTAM TARTANI. de erre sajnos nem voltak jo lehetosegek. a baratommal mar reg nem vagyunk egyutt, messzirol elkerul ha meglat (es nem is tervezek vele talalkozni).
nem ertem hogy az emberekbol miert arad mindig a negativizmus, egy kicsit lehetnetek egyutterzobbek is. 16 eves vagyok, nem egy 30 eve erett no aki tudja, hogy mit kell csinalni ilyen helyzeteben.
de legalabb arra jo volt ez az egesz (IRONIA), hogy mgetudtam kik allnak mellettem. ilyen peldaul az anyukam akinek nem gyozom halalkodni. nem reg piszichologusnal is voltam es az is segitett egy picit. ugyhogy kezdek rendbe jonni. ez egy nagy sokk volt az eletemben, senkinek nem kivanom.
Én pár hónapja estem teherbe.
A szüleim először ragaszkodtak az abortuszhoz, de aztán beletörődtek, hogy meg akarom tartani, és támogattak. Amikor elmondtam a barátomnak, még engem hibáztatott, és elhordott a földig,majd lelépett.
Amikor elmentem az első UH-ra, kiderült, hogy 9 hetes vagyok, de a babám 8 napja halott. Szörnyű érzés. Nem kívánom senkinek sem...
15/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!