Nagyon erős szorongással mit kezdjek?

Akkor azért legalább annyi értelme volt, hogy szakemberhez fordultál, amit már eddig is meg kellett volna tenned. Hidd el, ez a fokozott félelem és szorongás - túl azon, hogy árt neked és a gyereknek is - kezelésre szorul. Nem attól van, mert jó, vagy rossz történeteket olvasol. A szorongás a lélek betegsége, amit ugyanúgy gyógyítani lehet és kell, mint a lyukas fogat, a lumbágót, vagy a vakbélgyulladást. Bármelyiktől szenvednél, eszedben sem lenne otthon ülni, és arra várni, hogy majd csak történik valami, hanem orvoshoz mennél. Mit mondtak egyébként a pszichiátrián?

Már bocsánat, hogy ezt mondom, de a te esetedben már nem a lelked betegségéről van szó, hanem itt az agyadban van valami. És ezt nem úgy mondom, hogy elmebeteg vagy, vagy valami, hanem vannak dolgok, amik agyban dőlnek el, és te elolvasol minden hülyeséget, amit nem kéne, mivel ilyenkor a nők érzékenyebbek, és elkezdesz szorongani, amivel nem teszel jót a gyerekednek, és magadnak sem. A baba érzi, hogy valami nincs rendben, és először az agyadban kell helyretenni a dolgokat, és csak utána a lelkedben. És ez az, amit senki nem mond neked. Én is szorongtam az elején, mert emelgetnem kellett, amíg dolgoztam, és féltem, de minden agyban dől el. Az emberi agy alapjáraton véve pozitív, csak te bevonzod a rosszakat, és fogékony vagy a negatív dolgokra. El kéne járj otthonról, sétálni, barátkozni, vagy barátaiddal lenni, esetleg az édesanyád sokat segíthet leküzdeni ezeket a szorongásokat azzal, hogy elmeséli a tapasztalatait, az örömöket, de ha gondolod én is szívesen meghallgatlak, vagy levelezek veled... :)

A párod mit szól ehhez? Szoktál vele beszélgetni erről? Vagy bárki mással szoktál beszélgetni róla?