Volt egy abortuszom fél éve és most újra terhes vagyok. Mennyire lenne kockázatos még egy abortusz és miben befolyásolná a későbbiekben teherbe esésemet?

Nagyon felidegesítenek az ilyen tudatlan, buta emberek. Na jó az ilyet még embernek se mondanám.

Lefekszel védekezés nélkül, mert te gyereket akarsz, és nem is gondoltad, hogy a barátod nem akar..Te szerencsétlen...

Előbb talán meg kellett volna beszélned a barátoddal.

Na ilyennek tényleg nem való egy kisbaba.

Sajnálom szegényt, mert jobb helyre is "kerülhetett" volna.

(És most nyugodtan le lehet pontozni...)

38+5 hkm

Kérdező, látom az erkölccsőszök már leoltottak:)

Szóval 2 művi abortusz után a későbbi teherbeesés valószínűsége - pláne a mai technikák mellett - nem csökken számottevően, kb 3 fölött van az, ahol ez már statisztikai valószinűségben is megjelenik. De most is fut olyan kérdés, aki a rokona 9 abortuszáról panaszkodik, amit a 70-es években végeztek, az akkori "kaparós" technikával...

Hivatalosan fél éven belül nem lehet két művi terhességmegszakításod. Itt egy kismama írta, hogy neki 2 volt, de 10 év különbséggel...

Nekem sajnos 22 éves koromban volt egy, mert nagyon erős gyógyszereket szedtem a májamra és az orvos nem javasolta, így rögtön 5 hetesen elvetettem, de nagyon megbántam és sokat szenvedtem tőle, mindig gondolok rá, hogy egészséges is lehetett volna, mert olvastam, hogy az első hónapban nem károsítják ezek a hatások... szóval sokat rágódtam és tépelődtem.Amikor za abortuszon voltam sokmindent alá kellett írni, többek között azt is, hogy nem volt az elmúlt fél évben abortuszom. És azt is, hogy vállalom a kockázatokat, amivel a műtét jár...

Ezeket biztos, hogy te is olvastad így tudnod kell, hogy az abortusznak vannak lehetséges szövődményei, okozhat a későbbiekben meddőséget. Egy abortusz ugyanolyan kockázatos, mint két abortusz, fél éven belül azonban nagyobb kockázattal jár. Az abortuszon átesett nők 5-10%-ában fordul elő meddőség.

Egyébként ha ez a fiú ennyire nem áll ki melletted, akkor nem biztos, hogy érdemes közös jövőt tervezgetnetek függetlenül attól, hogy megtartod-e ezt a babát.

A másik dolog meg, hogy ez egy nagy döntés, nem szép dolog valakit csőbe húzni, ez nem így megy, hogy ÉN szeretnék babát ő meg majd fizessen. Ha egyedül akartad, neveld is egyedül. Bár szerintem még ez is eléggé önzés az apával és a gyerekkel szemben egyaránt, de persze van rá precedens.

"sokan itt erkölcscsőszködéssel vádolják ... Ti mégis mit szólnátok hozzá, kedves erkölcscsőszözők, ha a ti partneretek ugyanezt eljátszaná, kész tények elé állítana?"

Kedves előző, én írtam le az "erkölcscsőszködők" fogalmat az előbb, és hát a kérdésedre is tudok válaszolni, lévén sajnos megtörtént velem anno. És hát meg kell mondanom, hogy az én esetemhez képest a Kérdező maga az erkölcsi fárosz, mert ő az elvetetés módján gondolkodik, amíg az én exem eleve csak a 12. héten közölte a terhességét... mindezt úgy, hogy közben együtt éltünk, és neveltünk egy közös gyereket. Persze volt körülötte sok "jóakaró" a fszerintem felettébb gennyes "majd, ha a karjában tartja, majd megenyhül" dumával - és hát természetesen nem ez történt.

Na mindegy, szóval, mint említettem, Kérdező nézetem szerint ehhez képest már egy erkölcsi fárosz, mert legalább nem azon gondolkodik, hogy hogyan tudná a párjára kényszeríteni a saját akaratát, erőszakot tenni azon, akit állítólag szeret...

A dolog másik oldala, hogy úgy gondolom, hogy aki itten feltesz egy kérdést, és a kérdés nem az, hogy "mi a véleményetek róla", az nem erkölcsi fejtegetést, nem moralizálást, nem pallosrázást vár, hanem választ a kérdésére. Ő tett valamit ami nyilván egy hibás ötlet volt, el fogja vállalni a következményét így vagy úgy (vagy mehet megint abortuszra, vagy a kapcsolatában lesz konfliktushelyzet) mert kénytelen elvállalni (hacsak a sors nem oldja meg helyette egy spontán vetéléssel), ezzel ez a történet kerek. Semmi szükség arra, hogy mások minősítgetni kezdjék, vagy elvárásokat fogalmazzanak meg vele kapcsolatban, azt gondolom. Az ilyen kérdéseknél meg a "felelősség" szótól már eleve kiütéses hideglelésem van, lévén ez egy olyan szitu, ahol (hacsak a sors nem különösen kegyes) mindenki kénytelen vállalni felelősséget így vagy úgy, tök felesleges mantrázni tehát.

Egyébként abban tökéletesen egyetértünk, hogy az abortusz nem rutin családtervezési módszer, hanem egy végső eszköz, adott esetben a kisebbik rossz megoldás. Viszont semennyire nem alternatívája a fogamzásgátlásnak, lévén utóbbi akkor lehetséges, mielőtt bekövetkezik a fogamzás, előbbi meg akkor miután. Ezért pl nagy rejtély számomra az is, hogy abortuszos kérdéseknél miért ad elő a válaszolók fele a fogamzásgátlással kapcsolatos észrevételeket, Kérdező a "kellett volna" típusú válaszokkal nem megy semmire.

Ezen túl csak egy tárgyi tévedésed szeretném kiigazítani (már ha jól értem): "...nem éppen a legkellemesebb módon." a terhes nő számára az abortusz tényleg nem a legkellemesebb - ezért se kellene pluszban macerálni szerintem - az embrió számára mai tudásunk szerint közömbös, lévén a magzati fájdalomérzet jóval később, a 17. terhességi hét után alakul ki.

"Kérdező a "kellett volna" típusú válaszokkal nem megy semmire. "

Tudod reménykedünk benne, hogy két kaparás után, ha felhívjuk a figyelmét rá, hogy egyébként léteznek fogamzásgátló eszközök is, akkor elgondolkodik, és a harmadikat már megelőzi, nem kikapartatja.