Végül jól döntöttem! De csak velem csinálják ezt, vagy minden fiatal kismamival?

Nektek kell eldönteni, hogy legyen, annyit szeretnék segíteni, hogy kiszámoltam nagyjából mennyit kapnál, ha megtartanád a babát.

Ahogy olvasom, a párod 120-at kap nettóban plusz kajajegyet (az is tök jó), te 115-t. (ezek szerint a nettód 170 körül van, igaz?)

Vagyis jelenleg 235 ezer a bevételetek.

Mivel járnak neked az ellátások, így alakul majd a havi bevétel:

168 napig tgyás, ez kb. 122500 bruttóban, nettóban adókedvezménnyel 110 ezer körül van.

Ehhez jön a családi pótlék: 12200 - így már több a bevételed, mint a béred volt. Össz bevételetek: 242 ezer.

A gyed kevesebb, de nem sokkal, 98 ezer körül lesz, vagyis ha hozzáadod a családi pótlékot, akkor havonta kb. 6 ezerrel lesz kevesebb a bevételetek, ha bevállaljátok a babát. Össz bevételetek: 228 ezer (durván)

Azért ez nem az anyagi csőd kategória. Erre nyugodtan vállalhattok babát.

az én szüleim is kb ennyit keresnek összesen.nem vagyunk valami gazdagok de mindent meg adnak nekem amit tudnak.Egy albérletben lakunk közel a sulimhoz(most kezdtem a gimit). szerintem ők is aggódtak hogy hogy fognak majd eltartani ,de nem hiszem hogy megbánták a döntésüket.azóta apukám már sokat volt kórházban és nem keresett annyit de mindig megoldották valahogy.a lényeg hogy egy család vagyunk és nem is kívánhatnék jobb szülőket.Szerintem a ti gyereketek is így gondolná, mert nem a pénz számít hanem a szeretet:)

15/L

Nekünk sajnos nincs ekkora bevételünk sem, már terhes voltam, mokor rosszul alakult az anyagi helyzetünk, ami előre nem volt látható, bár a babát mindenképp megtartottuk volna, mert nagyon akartuk. De ettől függetlenül neki mindig van tiszta pelenkája, szép ruhája, mindig rendes ételt eszik! Nem is értem miért írták, hogy mi lesz majd a szakkörrel és különórákkal, addigra nyilván dolgozni fogsz. Nem költünk extra dolgokra, de a kislányomnak mindene meg van, én meg kibírom költekezés nélkül amíg visszamegyek dolgozni. Én is levelezős vagyok az egyetemen, a szülés félévét halasztottam, de azóta folytatom. 25 vagyok, 1 éves a kislányunk.

Szerintem itt nincs jó tanács, mert ti tudjátok, hogy akarjátok-e a babát, de me próbálj megfelelni mindenkinek, nem tudsz. Ha akarod a babát ne érdekeljen már az anyósod véleménye!

Szerintem te már rég eldöntötted a dolgot, hisz még ott van a szíved alatt. :) Gratulálok a babához és jó döntést hoztatok. Nem tudom mennyi van még a suli befejezéséig, de mivel levelezőn tanulsz, így nem jelent nagyobb akadályt. Én is levelezőn jártam egyetemre (2.-ik évet kezdtem) amikor úgy döntöttünk, hogy szeretnénk babát. Azóta már befejeztem a sulit és lombikozunk... Nekünk így hozta az élet, de én akkor egy másodpercet sem gondolkodtam azon, hogy mi lesz a sulival. Ráadásul dolgozom is. Egy nő mindig képes párhuzamosan 2 dolgot csinálni. Neked most a munka+suli, utána marad baba+suli. Menni fog az, mint a karikacsapás :)) Ebben a rohadt életben semmi sem biztos. Ami meló most biztos, lehet 2 év múlva már nem az.

Gratulálok a babához!!

FENÉT van igazuk! Olvasd már vissza mennyi pénzük van! aki bántja ezt a lányt,az vessen magára! Dolgozik,felelősségteljes,leérettségizett,szakmája van,diplomája lesz! NEM EGY BÜDÖS c.gány aki a segélyekre alapozva szül egy-két gyereket akivel kiáll koldulni meg kötekedni!

KIK VAGYTOK TI?HOGY ÍTÉLKEZZETEK FELETTE? TI MINDEN DÖNTÉST OKOSAN ÁS ÜGYESEN CSINÁLTATOK?SEMMI KIVETNI VALÓ NINCS AZ ÉLETETEKBEN???

Kedves kérdező egy értelmes lánynak/nőnek tűnsz!

A kérdésedre válaszolva,igen a feleségemet is megnézték 21évesen amikor terhes volt a fiammal. Mintha csak magunkat írtad volna le. Én is 25 voltam mikor született a fiam. Akkor nekünk ennyi pénzünk sem volt,és nem volt autónk. De összébb húztuk magunkat,és lett autó még a születése előtt,és a feleségem 2évig volt vele otthon ,már is visszament dolgozni.

NAGYON KEDVES VÁLASZOLÓK. NEM SZÉGYELLITEK MAGATOKAT? Ő MÉG FELELŐSSÉGTELJESEN IS GONDOLKODNI,ÉS NEM SEMMIBE SZÜLI A GYEREKÉT! ÍTÉLKEZNI AZT TUDTOK!

32/F

Én nem rég töltöttem a 22-t, és 38 hetes terhes vagyok. Mi a párommal mindent nagyon gyorsan "tudtunk le". Októberben kerültünk össze, novemberben kérte meg a kezem. Decemberben elkezdtük a babaprojektet, februárban kiderült, hogy már sikerült is. Márciusban megvolt az esküvő. Áprilisban táppénzre kellett mennie, mert deréksérve vagy mije lett. Júniusban kirúgták. Igaz, hogy azóta van munkája, de még próbaidős, bármikor elküldhetik. Ráadásul nálunk lassan sehová nem veszik fel az embert. Nekem is most lesz 2 éve, hogy van munkaviszonyom, bár február közepe óta táppénzen vagyok, mert káros anyagokkal dolgoztam. Mi a két gyári fizetésre vállaltuk a babát, és nem bántam meg. A nehéz helyzet ellenére már megvan a babának mindene, van fedél a fejünk felett (albérlet), van egy kocsink (igaz hitelből) és még csak nem is zsíros kenyéren élünk. :)

A szüleim nagyon csúnyán viselkedtek velem/velünk miután megtudták, hogy terhes vagyok. Alapból nem kedvelték a páromat, most egyenesen utálják. Velem beszélnek, de még most is kétes érzelmeik vannak a picivel kapcsolatban, de miután megszületik, úgyis megszeretik majd. :) (remélem) Párom szülei felelőtlennek tartanak minket...és ők is ellenezték a babát, és ugyanúgy állnak hozzá, mint az én szüleim. Egyik félről se kaptunk segítséget, kivéve, hogy párom szülei nekünk adták a férjem régi kiságyát. Ezen kívül egyik fél sem támogat minket, mégis megélünk, és mi már látjuk, hogy a babával is meg fogunk tudni élni!

Ja, az lemaradt, hogy a párom is csak 23 éves, 8 általánosa van, meg egy műtőszakasszisztensi szakmája (amivel a környéken nem tud elhelyezkedni). Én is csak érettségiztem, mert egy év után feladtam az egyetemet több okból is.

Én nem bánok semmit! Szerintem te sem fogod, és a szüleid is biztosan megbékélnek majd, ha meglátják az unokájuk gyönyörű kis arcocskáját. :)

Kitartás! Minden jót!