Miért ítélitek el azokat akik 18 vagy 19 évesen gyereket szeretnének vagy éppen már úton is van?

Hát nekem sajnos tapasztalatom is van a témában, már nem én szültem 18 évesen, az öcséméknek lett akkor babája. Amikor megtudtuk, h terhes a csaj ( mire szólt, mert nem látszott!!! ) 16 hetes terhes volt, de godnoltuk, el lesznek anyuméknál, segít mindenki amiben tud. DE azóta már megszületett a pici, a csaj nem fejezte be a sulit, anyáméknál laknak tesommal, a gyest zsebpénznek tekinti, anyámék fizetnek mindent és akkor még neki áll feljebb, ha bárki MEGKÉRI, hogy legalább a házimunkában segíthetne! Szóval ezek után nekem senki ne mondja, h 18 évesen feltétlenül érett egy nő az anyaságra, az anyaság NEM abból áll h szeretem és mindenkinek mutogatom a gyerekem, hanem abból h felelősségteljesen el is tudom látni és GONDOSKODNI TUDOK RÓLA!

39 hkm

3-asnak: így értem. Én többre gondoltam.

Én akkor sem vállalnám be, mert így nagyon kiszolgáltatottnak érezném magam, de ez már az én véleményem. Sok boldogságot nektek :-)

ez teljesen az érettségtől függ.

a lejgobb barátnőm 18 éves. Van egy 2,5 éves kislánya és augusztusban lesz az első házassági évfordulójuk. 5 éve vannak együtt a férjével. Saját házuk van hitel és apuka, anyuka segítsége nélkül.

#3-asnak szeretnék gratulálni a sikeres terveiért és az életfelfogásáért. (nem poén volt, tényleg). Azt elárulod még , hogy 13 éves korodtól mivel tudtál pénzt keresni?

Én sajnos egyre kevesebb olyan fiatalt látok magam körül, akik a 3hoz hasonlóan gondolkodnak és terveznek, és szerintem ő a kivétel aki erősíti a szabályt azok körében, akik úgy gondolják, hogy csak a bulizásban lehet kiélni magát egy fiatalnak...

Én is először megteremtettem a feltételeket, (lakás, fizu) , de sajna a rendes pénzért agyonhajtotam magam, 5ember helyett dolgoztam, de a környéken szétnézve örülhettem, h egyáltalán volt munkám. 27 voltm, amikor az elsőt szültem, azóta van egy kisebb is, még szeretnék egy gyereket, de ezt a felfogást is lehurrogja mindenki, pedig nem fiatalon kezdtem, megvan mindenünk és mégis.

Szerintem aki megteremti a gyerekvállaláshoz a feltételeket és úgy érzi, hogy AKARJA azt a babát, és a párja is támogatja ebben, és mellette áll, akkor akárhány éves, tegye meg!

A felelőtlenül, pláne tudatlanul szexelő tiniket persze én is elítélem, ha megtartják a szülő nyakára az sem egy jó életkezdés, ha elveteti, az meg a kiscsajnak eleve trauma, aminek ha kicsit jobban tájékozódnának és nem lennének felelőtelenek, meg sem esne velük. (már ha egyáltalán meghatja őket, mert sajna már olyat is láttam, hogy kacagva meséli a nőgyógyászaton a 17 éves lánka, hogy a második kaparása lesz, az elsőtől sem volt semmi baja....)