Muszáj megosztanom, mert ez már mindennek a teteje? Miért ilyenek az emberek? És főleg az idősebb nők?
Ma történt velem! Az egyik kerületi Penny Marketben!
Állok a pénztárnál, mert már én voltam soron. Kettő 60 év körüli nő állt mögöttem. Az egyik öreg nő, aki mellesleg olyan volt mint egy Picasso festmény, teljesen rám állt. Azt hittem, hogy már a nyakamba ül. Ez még hagyján nem szóltam semmit. De amikor a pénztáros hölgyike ide adta a visszajárót, és arrébb lökött, hogy oda tudja adni a Penny kártyáját Akkor már Én is kifakadtam. Azért ne lökdössünk már egy 5 hónapos terhes nőt!!! És még neki állt feljebb. Azért ez döbbenet, hogy ők panaszkodnak, hogy a fiatalok milyenek, és hogy még a buszon sem adják át a helyet nekik. Egy fiatal sose lökött meg volna, főleg hogy akkora hasam van már mint egy háznak.
Nyilván a korral egyre türelmetlenebbek leszünk.
Engem is felháborított volna,ha várandósan(meg egyébként is) félrelöknek.
Tegnap mikor bevásárolni voltam egy nagyáruházban a húspultnál várakozván olyan közel jött hozzám egy idősebb nő,ami számomra már igen zavaró volt,próbáltam jelentőségteljesen hátranézni,direkt,hogy észrevegye magát,de továbbra is ahogy nézte a kínálatot szinte teljesen nekem feszítette magát...ááááááááá !!! :-O
Tapasztalataim szerint Magyarországon kétféle idő nő létezik:
Első csoportba tartoznak azok, akik becsülettel végigdolgozták az életüket, ez mellett tisztességesen gondoskodtak a családjukról. Ez a csoport szinte sosem panaszkodik, csak csendben tudomásul vesz mindent, az utcán, közösségi tereken ritkán látni, csak ha muszáj, de akkor is előzékenyek, a legkisebb udvariasságot is hálásán megköszönik ami, az irányukba történik (például valaki átadja neki a helyet a villamoson).
A második csoportba tartoznak azok, akik egy büdös percet se dolgoztak egész életükben, sosem érnek rá, folyton elégedetlenkednek. A munka nélkülözése miatt fizikailag teljesen jó állapotban vannak, ezért állandóan ott vannak mindenhol. Abban a tudatban élnek, hogy mivel ők idősek, ők bármit megtehetnek, hisz elképzelésük szerint körülöttük forog a Föld. Ha mégse így történik egy szituációban, hangosan mutatják ki nemtetszésüket.
A buszon már megszoktam, hogy nem adják át a helyet. Kapaszkodok erősebben. Az egyetemisták ezek szerint amilyen okosnak képzelik magukat az egyetem miatt olyan buták??
De ez ma reggeli boltos történet nagyon kiakasztott. Direkt korábban mentem, ne legyen tele öregasszonyokkal. De nem lehet elég korán menni. Mindenütt ott vannak.
De főleg ez borított ki, hogy miért nem vesszük a másikat figyelembe? Ha én tudom őket tolerálni, ők miért nem tudnak engem, vagy a többi kismamát, akiknek amúgy sem könnyű, főleg ha még van több pici gyermekük is?
Lehet kicsit gonosznak fog tűnni, de a leírásod alapján Te is azt hiszed, hogy körülötted forog a Föld csak azért mert terhes vagy. Természetesen a normális emberek előzékenyek a terhes nőkkel, de ezzel a normális terhesek nem is élnek vissza és nem hisztiznek, ha valami nem az ő kényelmük szerint történik. Miből tudod, hogy az az egyetemista, aki nem adja át a helyét a buszon, az tud-e állva utazni? Attól, hogy valaki fiatal, még lehetnek egészségügyi okai annak, hogy ül. Jó lenne már kinőni a magyarokra jellemző önző tulajdonságot. Sok anyuka is így viselkedik, azt hiszi, hogy van egy-két gyereke, akkor már mindenkinek úgy kell viselkednie, hogy neki a legjobb legyen.
Kismamák, anyukák, lehet lepontozni :)
Velem szintén egy hipermarketben történt meg a következő történet pár napja:
Lakásfelújítás, késő este volt már, totál kókadozva álltam a férjemmel a kasszánál, hogy a takarításhoz épp elfogyott szereket kifizessük. Kassza jó ha kettő volt nyitva a 40-ből, hatalmas sor állt végig. Már épp ránk következett volna a sor 15 perces sorban állás után, mikor egy 40-50-es nő odafurakodik a pénztárhoz hogy megkérdezze két jégkrém mennyibe kerül, mert hogy a vonalkód leolvasó nem olvassa be.
Furakodás közben persze észre se vette hogy terhes vagyok, pedig van nem kis hasam, így jól odanyomott a szalaghoz, meg persze az sem érdekelte hogy 10-en állnak még sorban, másodsorban meg ha nem találom az árát valaminek akkor vevőszolgálatra megyek, vagy ha sorba álltam a kasszánál akkor kérem meg a pénztárost hogy nézze meg az árát, és eldöntöm kell e.
Szóval jól odapaszírozott a szalaghoz, amikor már nem bírtam tovább és elkezdtem ordítani vele, hogy mégis mi a faszt képzel. Persze neki állt fentebb, hogy csak ennyit akart megkérdezni, de engem ez még nem terhesen is dühít 15 perces sorban állás után. Persze mindenki nézett hogy mi bajom van, még a biztonsági őr is odajött, de engem nem igazán szokott érdekelni, én kiosztom az ilyen bunkó és önző embereket, akik azt hiszik, hogy övék a világ.
Azt meg egyenesen nem bírom amikor belemásznak a személyes terembe.Vidéken nőttem fel, ott én sosem tapasztaltam ilyet,leginkább itt a fővárosban ilyenek az emberek. A hideg is kiráz amikor egy vadidegen leheletét érzem magamon annyira közel jönnek. És ez sokszor az idősebb pasasokra meg nyanyákra igaz!Kb mint akiknek hiányzik a testi kontaktus.
Nekem kell egy személyes tér, és sokszor még van, hogy a férjemre is rászólok, hogy ne jöjjön be a terembe, mert rossz érzés tölt el.
Én a Sparban jártam hasonló képpen.
Kislányommal (2,5 éves) és nagy pocakkal álltam sorba, kígyózott a sor.
Mögöttem 50 körüli férfi!
Jött egy hölgy,hogy kinyissa a másik kasszát mert túl nagy votl a sor, elindultam oda hogy előrébb kerüljek.
Erre a fickó lökött rajtam egy olyat, hogy majdnem elhúztam a gyereket is magammal, az üdítőtartó rekeszben kapaszkodtam meg, mindezt azért hogy az új pénztárnál ő legyen az első.
És a pláne! - ezt látták többen, én mozdulni sem tudtam pár másodpercig a döbbenettől, amit jól kihasználva még jópáran beelőztak. Fiatalabb és idősebb nők egyaránt.
Őszintén mondom, szóhoz nem jutottam.
Egyáltalán nem számít az sem ha terhes vagy, az sem ha gyereked van,az emberek tapintatlanok, udvariatlanok kortól és nemtől függetlenül.
Én a helyedben figyelmeztettem volna az öreglányt, hogy nézzen maga köré, az biztos. Nekem is voltak, vannak ilyen esetetim, és sokszor szóvá is teszem, utána vagy észreveszik magukat, vagy megharagszanak, ez mind a kultúrájuktól függ.
Volt nekem is egy esetem, mikor nem akartam beszólni. Egyik reggel bementem a bankba, mert elintézni valóm volt(6hónapos terhesen, és nem mondhatni, hogy nem látszott a hasam), éppen 2nappal elöbb volt a nyugdíjosztás, és persze még mindig volt belőlük, és nem csak a nyugdíjat vették fel, hanem a számlákat is fizették, meg ki tudja még mit intéztek. 10 órakor sorbaálltam, 3banya, meg 1 tata volt előttem, nem több volt egyik sem, mint 60, elég jó kondícióval. Mögöttem szintén egy öreglány a hátamba furakodva. Én izzadtam, mint a ló, alig álltam a lábamon, ők meg csak hátra-hátra néztek, végigmértek, mint egy állatot és visszafordultak, pedig látszott rajtam, hogy nem vagyok jól. Egy óra hosszáig tartott még az előttem álló 3 személy elintézte az ügyeit és egyik sem kínálta fel, hogy mennyek előre. Ne is mondjam, mikor kimentem le kellett ülnöm levegőt venni, és utána a pékségbe is be kellett ugranom, kifelé jövet pedig összecsuklottam. Volt ott vagy 10ember, idősebb is fiatalabb is, egyik sem még csak rám se nézett, ott ültem az ajtóban fél óráig, még észhez jövök, és utána hazasántikáltam, mert kiment a lábam a helyéből. Otthon sírógörcsöt kaptam az idegtől, meg hogy milyen ganék az emberek. Ennyit az emberi jószándékról.
Az a nap óta bizony hogy kinyitom a számat, ha valami nem tetszik, mert igenis van jogom hozzá.
31hkm
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!