21 éves vagyok és félek terhes vagyok. Folyamatos védekezés mellett mégis hogyan? Mai teszt eredménye pozitív. Én nem akartam még teherbe esni! Abortusz? Mi, hogyan? Félek! :- (

Szia!

20:04-es vagyok! Elolvastam a legutóbbi hozzászólásod és még mindig azt mondom, hogy gondold át!!! Én is kb. ekkora sokkot kaptam az elején, gondold el, 19 évesen, első évfolyamosként! Én is nagyon sokat sírtam, de csak a félelmeim miatt! Amik bár megmaradtak, de igyekszem csak a babára koncentrálni! Ha bármilyen kérdésed lenne, vagy tanácsra lenne szükséged, írj nyugodtan privát üzit!!!

Én nem tudnám elvetetni a babámat. 20 évesen fogok így szülni, 1. éves egyetemista vagyok, a párom munkát keres. Nincs még elég anyagi hátterünk, és még csak nem is élünk együtt. Nem terveztük, és nem is akartunk még babát. Anyámék a hétvégén tudták meg, eléggé kiakadtak, de miután megnyugodtak, elmondták, hogy elfogadják, akárhogy is döntök. Az is nagy segítség nekünk, hogy kicsit átalakítjuk majd a házat, és párom ideköltözhet, és a babának is lesz egy kicsi szobája. Az egyetemen halasztok egy évet, aztán megpróbálom majd levelezőn folytatni, vagy még nem tudom. Én sem így terveztem, lehet hogy sokkal könnyebb lenne az abortusz, de nem tudom megtenni.

Gondolj bele abba a sok fájdalomba (testi, lelki egyaránt), ami az abortusszal jár. Ha szeretni fogjátok a babát, akkor tartsd meg, a párod családjának is mondjátok el szerintem, hiszen írtad, hogy szeret téged. Biztosan tudnak valamiben segíteni. Gondold át még!

Hát ez nem olyan dolog amit el lehet titkolni!!!!

Egy kicsit úgy veszem észre hogy te már döntöttél.Esetleg azt vártad az íróktól hogy támogassanak?Ez nem az az oldal.

Mond meg a másik szülőnek is és ha tudnak segíteni, akkor már könnyebb jobb döntést hozni.

Egy abortusz nem olyan hogy bemész a kórházba megcsinálják, holnap kijössz és minden happy.Ez egy megmásíthatatlan, vissza nem vonható döntés.

De az iskola mindig ott lesz, bármikor visszamehetsz.

Remélem úgy döntesz, hogy sosem bánod meg, bár mi lesz a vége.

És ne bőgj!!Állj a sarkadra!

Sajnos én úgy veszem ki a szavaidból,hogy te az abortusz fele hajlasz.

Gondold át jól,mert lehet egy életre bánni fogod.

Ahogy a 14.14-es is írta,minden okkal történik. Azt kérdezed,hogy lehetséges hogy védekezés mellett teherbe estél? Hát én is azt mondom,minden van valamiért. És tudod a legnagyobb igazság az,hogy ha egy baba jönni akar,akkor az jön. Ha meg nem,akkor sehogy nem jön össze.

Ugyanakkor hidd el én megértem az aggodalmaidat is. Ha már titkon döntöttél az abortusz mellett,menj és csináld minél elöbb,ne szenvedjETEK tovább,ha meg rágódsz,akkor gondolkozz el ezen amin írtam-írtunk. Mindenesetre szorítok,bármi is lesz!

Kedves Kérdező.

Nem akarok önzőnek tűnni, csak szeretném kérni, hogy gondolkodj el a dolgon.

Férjemmel mi nagyon szeretnénk örökbe fogadni egy kicsi babót, tíz év házasság van mögöttünk már, sikertelen próbálkozásokkal. Kérlek gondold meg, hogy elveteted-e. Tudom, hogy nem egyszerű..de legalább tudnád, hogy nagyon jó helyre került a pici és nem mentél abortuszra..

Felvállalom, hogy nagyon szeretnénk örökbefogadni, de természetesen tiszteletben tartom a döntésedet.

Remélem egyenesbe jön az életed és minden úgy alakul, ahogy Te szeretnéd! Bárhogy is döntesz, nem lesz könnyű.

Minden jót kívánok és kitartást.

Köszönöm, ha elolvastál és ne keseredj el, minden jóra fordul! Tudod, nekem is mindig ezt mondták a tíz év alatt..biztos van benne valami! :) Fel a fejjel!

Én nem ismerem az előző válaszolót, de!

Ha már megfogant az a pici inkább add örökbe, mint elvetesd!

A te lelked is nyugodtabb lesz.