Mi tévő legyek? Elhagyott, mert terhes vagyok.

Nem olvastam végig a válaszokat, ezért lehet, hogy ismétlek valakit, elnézést kérek érte.

Én nem elméleti választ adok. Olyasmit kérdezel, amit kis eltérésekkel én is kérdezhettem volna.

Most 24 hetes vagyok.

Több, mint tíz éve ismerkedtünk meg a párommal, aki nős volt. A házasságát már évek óta a közös vagyon, és a két gyerek tartották össze.

Mivel a gyerekek kicsik voltak, én nagyon sokáig csak őket néztem, mint ahogy a párom is.

Aztán persze, ahogy az lenni szokott, telt-múlt az idő, nem lettünk fiatalabbak..., de nekem még nem volt gyermekem.

Tavaly terhes lettem. Mindenféle logikával szembemenve a 7. napon...

Hetekig harc, sírás, veszekedés... beleszokott abba, ami volt, úgy érezte, nem elég fiatal ahhoz, hogy gyereke legyen...

Én az első perctől kezdve tudtam, hogy akarom ezt a babát... Mindennél jobban.

Ő eleinte hallani sem akart róla, majd szép lassan elkezdett megenyhülni, már mesélni is tudok a babáról neki, korábban hallani sem akarta, nem bírta megnézni az UH képét sem, nem bírt szembesülni.

Nem vagyunk egyformák, de szerintem semmiképpen ne mondj le a babáról. Azzal lemondanál a kapcsolatodról vele, és az esélyről arra, hogy megváltozik a véleménye... Ha nem egy lelketlen ember, akkor 9 hónap alatt még sok minden történhet... csak nem pusztán a szexről szólt az a három év... Bátorság! Meg lehet csinálni. Itt vagyok rá az élő példa!!!

szia!Nálam is hasonló volt a helyzet,mint az utolsó válaszolónál.Mi alig 1hónapja voltunk együtt a párommal mikor pozitív lett a tesztem.12hétig könyörgöt,kérlelt hogy vetessem el ő nincs erre felkészülve,de megmondtam,hogy ha már "megcsináltuk" felelősséggel tartozunk érte.És bármit tesz én nen vetetem el..Ö nagyon kicsapongó életet élt mielőtt összejöttünk.Aztán összeköltöztünk és ahogy egyre nőt a pocakom,őt egyre jobban érdekelte a baba.Eljárt velem vizsgálatokra,ultrahangra.Ott volt mikor megmondták,hogy kislány lesz.Aztán ahogy idösödött a terhesség,már nem járt el sehová,velem töltötte minden szabadidejét.Bent volt a szülésnél,ő látta először a lányunkat és immáron 2,5 éve a mindene a lánya.Mi mindketten 22évesek voltunk mikor terhes lettem,senkire nem számithattunk.De hidd el,van remény rá,hogy megváltozzon.Az a picur a nem tehet róla,hogy megfogant.Ő csak élni akar.Beszélj a pároddal minél többet a piciről.Szoritok,hogy minden jóra forduljon!

9hetes kismama és 2,5éves lány anyukája is egyben :)