Mennyi idő után fogadtatok látogatót?

Hozzam is jöttek a kórházba, én kifejezetten örültem, mert császáros voltam és borzasztóan nehezen mozogtam, ha nem jöttek volna be, éhenhalok. Nem nagy csapatokban jöttek, csak 1 vagy 2 ember így nem volt senkinek megterhelő na meg nem egész nap. Délelőtt meg délután volt látogató.

Otthon meg a férjem után a nagymama jött 2 hétre, anyukám néha átjött, mivel begyulladt a hegem antibiotikumot is kaptam attól meg a gyomrom készült ki....hatalmas segítség volt, hogy volt valaki nálunk. 10 percenként rohantam a wc-re...

Megértem, ha valaki nem szeretne plusz embereket, de szerintem ez személyiség kérdése, van aki nem igényli, mert csak a babára szeretne figyelni van aki igényli a társaságot a fárasztó napokban, van akinek meg szüksége van segítségre, mint pl nekem volt.

Ne érezd magad önzőnek. A család meg nem fog belehalni, ha pár héttel később fogadod őket. Az is lehet, hogy mikor hazamentek változik a véleményed és te magad fogod kérni, hogy xy jöjjön át kicsit, mert úgy fogod érezni, hogy kell valaki. Természetesen apaszabi után.

Most lehetnek terveid, mint ahogy szokták mondani a babával kapcsolatosan is vannak elvei az embernek, aztán felülíródnak. Ha ott leszel majd döntesz, a család meg elfogadja majd. Küszöböld ki esetleg úgy, hogy minden nap küldesz egy két képet nekik, vagy kis videót és amikor úgy érzed jöhetnek majd mennek :)

Jó egészséget és hidd el minden megoldódik, és családi dráma végül nem lesz belőle.

Kórházba mondtam, hogy felesleges jönni, mert folyosón lehet csak találkozni, babát is ablakon lehet látni. Azért benéztek, jól esett.

Az első két hétben a szüleim, anyósom, tesóm és a férjem testvérei jöttek. Anyósommal kellet elrendezni még szülés előtt, hogy nem szeretném ha 1 hétre jönnének segíteni anyuval, megoldjuk a férjemmel.

Aztán a többi rokon, barát 1-1,5 hónapos korától jött.

1,5 órára lakunk mindenkitől, így nem csak beugranak 10 percre, hanem ezek egy napos programok voltak.

Jó viszonyt ápolunk a szüleinkkel, testvéreinkkel, így nem volt rossz, hogy jöttek. Tőlem se várták, hogy körül ugráljam őket. Megértették, hogy szoptatás alatt ki menjenek a szobából, mert nem akarok közönséget.

De attól függ milyen a családotok.

Nálunk nincs nagy család, eleve anyukámhoz hoztam haza a babát, de a legjobb barátnőm és a férje is szinte egyből jött, és én örültem neki :)

Eszik-alszik baba volt, nyilván addig nem szoptattam, míg itt voltak (nem ültek a nyakamra órákra), a tisztábatevésre meg pont kíváncsi volt a barátnőm 😀

Mondjuk 2 napot voltunk a kórházban, annyi idő alatt teljesen rutinos lettem, ahogy az egyéb apróságokban is, nem éreztem azt, hogy bénázok, pedig a gyerekem volt az első baba, aki a kezemben volt, azaz 0 gyakorlattal indultam...

Ráadásul mi is korán mentünk sétálni, nyilván kukucskált a babakocsi mindenki a szomszédok közül, az sem zavart :)

Aki a két vagy több hetes összeszokást erőlteti, az nem fog sétálni menni a babával?

Én azt nem értem, aki hetekig nem fogad. Ő ki sem viszi addig a gyereket sem sétálni?

Csak mert rohadtul nem lenne fair, ha az utca emberei láthatnák a gyereket, rokonok meg barátok pedig nem.

Én örültem, hogy jöttek már első naptól.

9 vagyok. Azt még megjegyezném, hogy nálunk a vendégeknél körülugrálásról szó sincs. A család úgy jön mindig, hogy itthon érzik magukat. Első hónapokban kaját hoztak, poharat kaptak, szolgálják ki magukat. De nálunk ez egyébként mindig így van.

A barátokkal meg kialakult, hogy nem kajaidőben megyünk és ők sem akkor jönnek, vagy ha igen, akkor szintén a látogató hozza a kaját/pizzát rendelünk, így egy-két nasit kiborítani, meg üdítőt kirakni nem nagy cucc, ennyit jelent a "körbeugrálás".

Olyan vendéget mi szimpla hétköznapokon sem szeretünk fogadni, akit kínálgatni kell, meg körbeugrálni. :D Van ilyen távoli rokonunk, ritkán is találkozunk. Ilyet szerintem gyermekágyas anyukától senki ne várjon.