Azok a 40-es nők, akiknek nincs gyerekük, azok mit csináltak a 20-as, de főleg a 30-as éveikben, de most komolyan?

35-ös válaszra reagálva: Ez azért van, mert a nők olyan türelmesek, és megértőek.

Aztán utána meg jön a kopp.

Én általában a párkapcsolat elején rá szoktam kérdezni, hogy mik a szándékai az illetőnek. Persze ez sokaknak ijesztő. De én biztos nem élek együtt 10 évig valakivel, hogy arra várjak, hogy majd egyszer ő készen áll a gyermekre. A férjemmel kb. 1 éve voltunk együtt, amikor megkérdeztem, hogy egyébként hogy képzeli el a jövőt. Azt mondta, hogy persze, akar gyereket, családot. (Persze megtehette volna, hogy hazudik, hiteget, ilyen is van.)

Viszont volt előtte olyan 33 éves pasim, akitől megkérdeztem 3 hónap után, hogy hogyan képzelte el a jövőjét, hát teljesen kiakadt. Szakítottunk is. Mondjuk nem baj, szerintem jól jártam.

Sajnos sok nő elpazarolja a fiatalságát ilyen pasikra, rosszul teszik.

Én még csak 30 vagyok, de sokat gondolok arra, hogy ha így marad az életem, akkor 40 éves koromra se lesz családom.

20as évek: Két egyetem elvégzése, útkeresés, megcsúszott tinikor, pasizas, külföldi utak, rengeteg ember megismerése. Én őszinte leszek, a húszas eveimben el nem tudtam volna képzelni, hogy komoly családanya legyek, annyi élmény volt, ami lekötött.

Most 30 évesen: Van barátom, izgalmas a munkám, szeretek bulizni, továbbra is vágyom az új dolgokra, sikerek elérésére, önmegvalósításra. 5 éven belül nem tudom elképzelni, hogy minden időmet egy kisbaba kösse le, attól félnek, hogy depressziós lennék és belebetegednék, nyilván nem akarok ilyen gondolatokkal még szülni.

Az se biztos, hogy kell, de bennem is van anyai ösztön és biztos előbb-utobb felerősödik majd. Nehéz..

De a legtöbben szerintem akik ennyire elcsusznak az idővel, nem találják meg a megfelelő partnert vagy 8-10 éveket tettek egy kapcsolatba, amiből nem lett család és mire újrakezdenék mással, már nem tudnak teherbe esni.