Kutya és baba egy lakásban?

Kedves Pomat!

Igazad van és meg ható amit írtál.Én is hasonló képpen álltam az állatokhoz mind idáig amíg nem lett babám.Most is szeretem őket,de már valamiért megváltozott az álláspontom.Mondom én nem vetem meg azokat akik bent tartanak állatokat de azok se vessék meg az ilyeneket mint én.Ill. rossz kifejezés ez a megvetés,ne általánosítson az a drága hozzászóló!!!

Mindenkinek szíve joga eldönteni mit akar,hogyan él.

Minden jót.

Pomat, nagyon szép, amit írtál. Örülök, hogy vannak olyan emberek, akik ennyire szeretik az állatokat.

Mi igaz, macskák mellett nőttünk föl, de senkinek nem volt panasza semmire, sem allergia, semmi.

Én sosem szerettem a kutyákat, nem is akartam, hogy legyen. Véletlenül alakult úgy, hogy nekünk is lett egy kutyusunk a párommal. Annyira megszerettük az évek folyamán, hogy soha semmi pénzért nem válnék meg tőle. Tisztában vagyok vele, hogy ő csak egy kutya, nem vagyok elvakult, de a családunk tagja és mindig is az lesz. Ennyire szerető, hűséges, odaadó társ csak egy kutya tud lenni:)

De nincs semmi bajom azzal, ha valaki nem szereti az állatokat vagy nem akar maga mellé ilyen vagy olyan okból. Mindenki maga dönti el. Viszont az nem igaz, hogy aki kutyát tart, annál kosz és bűz van. Kosz és antihigiénia van bőven olyan családokban is, ahol nincs semmilyen állat, ez nem ettől függ, hanem az emberektől, hogyan vezetik a háztartást, mennyire tisztaságszeretők. Nálunk mindig rend van és tisztaság, pedig nagy házban élünk és a kutya mindenhova bemehet. A kutya is tisztán van tartva, kötelező oltások, féregtelenítés, gyakori ált. vizsgálatok az orvosnál, fürdetve van.