18 évesen terhes?

Elmesélem az én sztorimat kedves kérdező.

19 évesen lettem terhes az akkori páromtól, nem terveztük, kiszakadt az óvszer. Akkor 2 éve voltunk együtt, szuper volt az életünk, egyetemre jártunk mindketten. Neki volt kisebb testvére, illetve sok kisgyerek a családban. Bár mikor még nem voltam terhes mindig azt mondta, hogy tuti nem akarna úgy egy babát, hogy még nincs egzisztenciális biztonsága, végül mégis nagyon boldog volt a baba miatt. Én nem akartam megtartani, de a családom is azt mondta, hogy ha már így alakult akkor ne vetessem el. Végül meg is tartottam, kb 2-3 hónap után már én is boldog voltam miatta.

Én és a párom is elkezdtünk dolgozni az egyetem mellett, már ameddig én tudtam.

Megszületett a kislányom, nagyon boldogok voltunk. Mikor 1 éves lett a lányom, akkor a párom elhagyott, mondván, hogy ő még erre nem áll készen, ki akarja élvezni a fiatalkorát. Jelzem, mindezt úgy tette, hogy semmi jelét nem mutatta,hogy valami gáz lenne, segített amiben tudott, szóval nem gondoltam, hogy baj lenne. Az addig megkeresett pénzünk néhány hónap alatt elment, mire megvettük a babakocsit, pelenkát, ruhákat, légzésfigyelőt és minden egyebet. Szörnyű volt úgy vásárolgatni, hogy mindenből a legolcsóbb kellett, nem azt vehettem, ami tényleg tetszik, hanem csak az árat nézhettem, hiszen nem volt túl sok pénzünk, hiába dolgozott a párom nagyon sokat.

Szóval miután a párom elhagyott fizetett gyerektartást, de nagyon minimális összeget, így a szüleim tartottak el minket.

Én azt gondolom kedves kérdező, hogy hiába gondolod azt, hogy mindketten készen álltok erre, sajnos nagyon nem. Te lehet, hiszen nőből vagy, beindulnak az anyai ösztönök, de a párodnál nincs ilyen. Amint realizálja, hogy igenis segíteni kell a baba körül, el kell tartania egy családot, már nem tudtok majd úgy együtt lenni, hogy csak egymásnak éltek rá fog jönni, hogy mással lehet könnyebben. Egy 18 éves fiú nincs ott agyilag és érzelmileg, hogy egy ekkora terhet tudjon cipelni. Mert egy baba boldogság és csupa öröm, de emellett nagyon nehéz és megterhelő is. Én sem voltam sosem egy nagy bulizós típus, de azért szerettem néha elvonulni, egyedül lenni, sorozatot nézni, szóval élni az életemet. Na hát erre ezután minimális időd lesz, még úgy is, hogy van segítséged.

Mondok neked egy másik példát is. A második gyermekemet, a kisfiamat 28 évesen szültem. Ekkor egy 5 éves kapcsolatban voltam benne. Már összeházasodtunk, a párom maximálisan szerette és elfogadta a kislányomat is, de ő maga mondta, hogy szeretne egy közös babát is. Van egy tehermentes családi házunk, lediplomáztam, van egy szuper munkahelyünk mindkettőnknek, ahol egy viszonylag jó fizetéstünk van. 1000x megnyugtatóbb volt ilyen körülményekbe szülni egy babát, mind érzelmileg, mind pedig anyagilag. Mindenből azt vettük amit akartunk, a párom kérés nélkül segített mindenben, vigyáz mindkét gyerekre, egyszóval ez a terhesség és anyaság mindenben másabb és jobb.

Gondold ezt át, én nem akarlak lebeszélni, hiszen egy vadidegen vagyok a számodra. Azonban nekem 19 évesen talán segítség lett volna, ha látom milyen is lehet az élet, hogyan nézhet ki másképp egy anyaság :)

Szia! Én személyes tapasztalatokkal tudok szolgálni. 19 évesen estem teherbe az akkori páromtól, aki annyi idős vokt, mint én. Őszintén megmondom, mivel mindig használtunk óvszert, nem gondoltam volna, hogy terhes lehetek. Bár utólag csak arra tudok gondolni, lehet volt, hogy kiszakadt, csak épp ő nem szólt róla. Na mindegy. Pont érettségi időszak volt, rettenet stresszes voltam, fogytam vagy 8 kilót is. Teljesen abban a hitben voltam, hogy ezért maradt ki a menstruációm 2x is. Vagyis csak egyszer ha úgy vesszük, mert az első hónapban kevés barnás cucc volt 1-2 napig, aztán ennyi. Köviben meg teljesen semmi. De tény, hogy egész május-június egy nagy gyomorgörcs volt nekem az érettségi miatt. Aztán elmúlt az érettségi, jött a július és csak nem jött meg. Na ott már gondoltam, hogy bsj van, csak épp nem terhességre.. Anyukámnak mondtam, kért időpontot a saját dokijához, elmentünk és hideg zuhanyként ért a felismerés, hogy ez bizony baba és itt már nincs időnk arra, hogy esetleg úgy döntsek, nem tartom meg. Persze párom enges is támogatott, sülve főve együtt voltunk, tervezgettünk. Aztán a terhességem utolsó hónapjában bekerültem a kórházba. Az alatt az egy hónap alatt 2x jött be meglátogatni. A szülésnél se lett volna ott szerintem, ha nem pont akkor indul meg, mikor ott van. Másnap a mamája bejött meglátogatni, de ő nem. Legközelebb a bíróságon találkoztunk a gyerektartás miatt. A lányát azóta se keresi, nem érdeklődik róla, nem foglalkozik vele, de nem is fizet semmit se.

Ez az én sztorim, nem azt mondom, hogy a tiéd is íggy alakul majd, bízzunk benne, hogy nem, de gondoltam elmesélem,mert ekeibte az én párom is mellettem volt, támogatott meg minden aztán mégis elhagyott.

Hagyjuk már, biztos, hogy így alakul. Nincs olyan 19 éves srác, aki 1 évnél tovább maradna egy ilyen kapcsolatban, egy gyerekkel.

Nem lehetsz valami okos, hogy ezt nem látod át.

Lehet tanulni, dolgozni gyerek mellett sem, csak 18 évesen nem érdemes, ha van lehetőség az ellenkezőjére. Lehet még családod később is, az igazival, nem egy gyerekszerelembe kell gyereket vállalni.

Kérdező, szüld meg.

De ha szétmentek, garantálom, hogy apa minimálbérre lesz bejelentve a családi vállakozásba, számíthatsz kb 25.000 Ft gyerektartásra. Hidd el, nem véletlenül jön mindenki az anyagi részével, mert a gyereknevelés ezen áll vagy bukik. A nagy szerelemmel nem lakik jól senki.

Pl hol laknátok? Te kapnál-e bármilyen családtámogatást? Nem nagyon. Utána mit dolgoznál? Érettségivel. Sejted.

Ezeket tedd mérlegre.

Kérdező, szándékosan félreérted azt, amit írnak neked. Többen is megosztották a tapasztalataikat, hátha tanulsz belőle, de úgy tűnik ez nem így van.

Közben a lényeges kérdésekre nem válaszolsz, miszerint mégis mi a búbánatból fogsz élni te, a gyerek meg a pasikád, végzettség nélkül? Lakásotok van? Pénzed van, vagy valaki majd megfinanszírozza az egész életeteket? Nekem hiába mondod, hogy a pasid az apjánál bármikor kaphat melót.. neki sincs végzettsége, ez nem megoldás.

Te csak fújod a magadét, de OK.

Szülj, aztán majd meglátod, hogy a legtöbb válaszolónak itt bizony igaza volt.

Foloslegesen osztják meg azt hogy fiatalon szultel es elhagytak oket.. csunyan hangzik de igy jartatok.. de attol meg lehet a masiknak jo es az is hogy o nek jart igy…

Nem halottatok olyanról aki 19 evesen ott maradt volna?? Szerintem ebbol van a kevesebb, en rengeteg happy endes sztorit halottam. Ugy hogy utolso kommenteloknek sajnalom hogy ti pont egy ilyen barmot fogtatok ki.

Kerdezo!! Boldog baba varast! Ne hallgas azokra akik itt egy emberi lény megszületése ellen beszelnek vagy hogy ok megbantak… nincs rendben a fejuk