18 évesen terhes?

Kérdező, ettől függetlenül lehet, hogy anyukád úgy érzi, hogy a korai gyerekvállalással tönkretette az életét. Mert lehet megfordult már a fejében, hogy ha anno nem így alakul, hanem követheti az álmait, akkor egész más élete volna. Talán más mellett is...

Ez nem jelenti azt, hogy ne szeretné, szerethetné nagyon a gyerekeit. Csak hogy utólag már látja, milyen dolgokról maradt le.

Én biztos nem mernék végzettség és minden megtakarítás nélkül 18 évesen, otthon élve megszülni egy gyereket, akármit is mond a "párom". Lehet bennem van a hiba, de én a "rózsaszín felhő" mellé mindig felsorolom a kockázatokat is. És ebben az esetben bizony azok felé billen a mérleg nyelve.

Az nagyon szép, hogy a te álmod egy kisbaba, de talán anyukád nem minden álma, hogy eltartson téged a kisbabával. A párod szülei sem hiszem, hogy repdesnek az örömtől. Ráadásul marhára nem tudod, hogy.mennyire fgja megnehezíteni az életeteket. A párodra is raksz egy hatalmas felelősséget, mert ha suli mellett dolgozna, akkor a belét kidolgozza, hogy titeket eltartson és te kényelmesen babázzál.

Bocs, hogy ezt írom, de az ilyeneket, mint te, baromi önzőnek tartom.

11-re:

Sokszor tapasztaltam, hogy a szülők úgymond "nem néznek ki" a gyerekükből annyi küzdőszellemet, kitartást, keménységet, mint amit ők magától értetődően tudnak produkálni.

Pl. ismerek nem egy olyan anyát, aki a felnőtt lánya terhességekor csak sápítozott, hogy a szülés akkora fájdalommal jár, hogy az ő lánya azt biztos nem bírja ki.

Aztán valahogy csak kibírta, sőt utána hamar talpra állt és a gyerek mellett a háztartást is ellátta egy hét után.

Valami olyasmi lehet, hogy ezek a szülők egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy a gyerekük már rég nem óvodás, és igenis bírja azt, amit ők ugyanennyi idős korukban bírtak.

Simán lehet ez is a kérdező szüleinek károgása mögött.

13.

Esetleg nem akarnak rosszat a gyereküknek? Nem akarják, hogy 2 iskolás, a csupasz fenekükre vállaljanak egy gyereket, hogy aztán lehet még az iskolát sem fejezik be, vagy nagy kínlódva. Vagy tudják mivel jár egy gyerek, mennyi lemondással, búcsút inthetnek a felhőtlen fiatalkornak. Tudatában vannak vele, hogy az unoka sem a.legoptimálisabb környezetbe születik. Az meg slussz poén, hogy az ő álmáért más hozzon áldozatot.

Ha te meg szeretned tartani, mindenkepp tartsd meg! Eletet vegig bánni fogod ha nem, igy hogy meg akarod is! Nem eri meg ez a fajdalom!

Mindent meg lehet oldani, ha egyutt vagytok a proddal ha nem.

Anyukam is fiatalon szult, 2 eves voltam mikor elváltak apámmal. De az hogy ketten voltunk nagyon jo volt! Imadtam! Dolgozott es iskolát is végzett anyukam. Nem lett vege az életnek. Nehez lesz az elejen, de mikor mar felnő es mindketten vissza tekintetek, hálás leszel minden ert! O a te kis babad! Ne engedd el!

Parom nagyija, 16 evesen szult! Azt mondta legjobb dontes volt, mert láthatja a dédunokákat is felnőni

Ja, a szülő sose akar rosszat a gyerekének. Csak a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.

Mi lenne, ha HAGYNÁ DÖNTENI a gyerekét? Úgy, hogy a döntések előnyeit-hátrányait emberi hangon átbeszélné vele?

Ugyanez megy pályaválasztásnál is, amikor olyan szakra kényszerítik a gyereküket, amihez se kedve se tehetsége, de anyuka szerint az csuda jó lesz. Vagy amikor a párválasztásába beleszólnak, mert szerintük nem illik hozzá az a másik (nem elég szép, nem elég magas végzettségű, nem keres elég jól, túl öreg, van már gyereke stb.)

Teli van a gyk ilyen történetekkel, olvass utána, ha nem hiszel nekem.

16.

Igazad is lenne, ha nem a szülei nyakára akarná bevállalni. Azért a szülőknek is lehet beleszólásuk talán, hpgy akarják e ezt vállalni.

#16! Ha én lennék a kérdező anyja, akkor ez a megbeszéléses, "hagyom dönteni" dolog úgy történne, hogy ha mindenáron meg akarja tartani, akkor lehet elköltözni a sráccal, eltartani magunkat, felkészülni a babára saját erőből ha pedig megszületett, nevelni (annak minden anyagi vonzatával együtt).

Érzelmileg támogatnám, alkalmanként vigyáznék is a babára, ha nagy a baj kisegíteném és számíthatna rám, de ennyi. Nem fogom felnevelni helyette. Ha kisbabát szeretnék, szülnék magamnak, de más ne döntsön az én életemről és a pénzemről. Lehet felelősséget vállalni a tetteinkért is, ha már ennyire felnőttek.