Lehetséges beleőrülni a bűntudatba? Szerintem nemsokára elvesztem az eszemet.
42 éves nő vagyok, egyedül élek, nincsen gyerekem.
Egy fiatal kolleganőmmel (24 éves) a munkahelyen nagyon jóba lettem, amióta 2 éve odakerült, sokat vagyunk együtt, talán lehet azt mondani, hogy legjobb barátnőm lett az utóbbi időben. Nagyon egy hullámhosszon vagyunk, egy ragyogóan okos, szellemes, kedves, vidám lány, nagyon szeretem őt.
Körülbelül egy hónapja elmesélte nekem, hogy én egyidős vagyok az ő édesanyjával, aki őt nagyon korán, 18 évesen szülte, és annak ellenére vállalta őt, hogy az egész család abortuszra akarta küldeni. Szerencsére a születése után mégis sok támogatást kapott a családtól, és az édesanyja később hozzáment egy másik férfihoz, akitől 2 féltestvére is lett, és azóta is együtt vannak, boldog családi életet élnek.
Ez a történet nagyon mélyen belémvágott, és azóta borzasztó lelkiállapotban vagyok, iszonyatosan mardos az önvád. Én is teherbe estem egy fiútól pont 18 éves koromban és hallgatva a családra én elmentem abortuszra.
Nagyon rosszul viseltem az egészet, de mindenki nyugtatgatott, hogy ez volt a jó döntés.
33 éves koromban az akkori párommal gyerekvállalásban gondolkodtunk és kiderült, hogy valami megmagyarázhatatlan okból meddő vagyok (az orvosok 2 évig vizsgáltak, nem találtak semmit, de nem szűnök meg arra gondolni, hogy biztosan az abortusz miatt van. Emiatt tönkrement a kapcsolatunk, depressziós lettem és a párom is elhagyott.
Rengeteget jártam pszichológushoz, jobban is lettem, már 4-5 éve semmi bajom nem volt, de újabban állandóan arra gondolok, hogy ha akkor nem vetetem el a babámat, akkor olyan csodálatos lányom lehetne, mint Piroska, a kolleganőm-barátnőm.
Megint járok a pszichológushoz, aki ugyanazt hajtogatja, hogy jól döntöttem annak idején, de már nem tudom elhinni neki. Nem tudom, mit csináljak, minden éjjel csak sírok, idegileg teljesen tönkrementem. Csak magamat tudom vádolni, hogy miért nem álltam ki magamért annak idején, és hogy tönkretettem saját magam életét hogy megöltem a kisbabámat, akit most már soha nem kaphatok vissza...
válasza:Nyilván annyira hajthatatlan vagy ebben az egészben, mint én, és ezzel nincs is semmi baj.
Én már annak örülnék, ha az abortuszvitákba beállna egy paradigmaváltás.
Állandóan arról, hogy a rossz duma, hogy gyilkosság-e az abortusz vagy sem.
Minden értelemben az, de technikailag mindenképpen. Szóval arról kéne szólnia a diskurzusoknak, hogy bizonyos feltételek mellett szabad-e ölni. Az én olvasatomban; igen. Vannak olyan körülmények. Ami a legtöbb vitára ad okot, az a szociális hivatkozás.
Valójában a viták nagy része mindig erről szól, még ha úgy hangzik is, mintha csak arról vitatkoznánk, hogy gyilkosság-e vagy sem. Az majdnem egyhangú, hogy ha valaki erőszak áldozata, a baba beteg vagy veszélyezteti az anya egészségét, akkor az anyára kell bízni a döntést. Viszont a szociális alapon történő abortuszt szerintem tiltani kéne, szerinted nem.
Csak erről kéne szólnia a vitáknak nagyjából.
válasza:Régen megnéztük 8.-ban a Néma sikoly c. filmet /ab.ról szólt/ onnantól senki nem akarná. /Csak erős idegzetűeknek/
/egyik előző voltam../ :((((
válasza:Ne vádold magad emiatt, akkor az volt a jó döntés, attól nem fog megváltozni a múlt ha azon szomorkodsz, egyébként 1000+1 oka lehet a meddőségnek, az is meglehet hogy semmi köze az abortuszhoz.
Inkább nézz előre, még találhatsz magadnak párt aki támogat, fogadhatsz örökbe.
"A gyermek után vágyó párok majdnem 90%-ában a meddőség kezelhető gyógyszeresen, a reproduktív rendszer funkciójának sebészi helyreállításával, valamint az asszisztált reprodukciós technikák, mint pl. az in vitro fertilizáció, az ún. lombik bébi program segítségével."
válasza:Szia! Sajnálom, hogy meddő lettél! Nem biztos , hogy emiatt lettél az.. Fel a fejjel és ne a múlton rágódj!
Az én anyukám anno 18 évesen esett velem teherbe és én nagyon örülök neki, hogy a nagymamámék tudtak neki segíteni! Ez lehet furcsa lesz, de volt hogy megkérdeztem tőle, hogy el akart-e vetetni engem. Azt mondta, hogy az elején a nagymamámék mérgesek voltak, de persze ellenezték, hogy elvetessen! (huh..:D) Most 23 éves leszek és decemberben szülöm meg az unokát anyunak ! :)
30 hkm
válasza:Jól döntöttél, én is így tettem volna a helyedben.
Nyugodtan állítsd párhuzamba a mostani helyzetet azzal az ezer és egy nőével, akiknek pokollá vált végleg az élete, mert nem az abortusz mellett döntöttek. Lehetne egy taccsra ment életed, brutálisan agresszív sokadik férjed, drogos-prostituált gyereked is.
Ne csak a jót vedd észre, ne csak a szép gyümölcsöt a fán! Van ott bőven rohadt is, belenyúlhattál volna abba is.
válasza: válasza:Lehetne egy taccsra ment életed, brutálisan agresszív sokadik férjed, drogos-prostituált gyereked is.
Igen, de lehetne szerető férje, gyermeke aki gondoskodik róla hogy ne maradjon egyedül öreg korában, és ki tudja, lehetett volna nagy tudós, aki jobbá teszi a világot.. ezt nem lehet tudni.
válasza: válasza: válasza:Kedves Kérdező!
Részvétem. Viszont nem dolgom téged elítélni azért, amit tettél.
Ami a bűntudatot és a mardosó fájdalmat illeti, van megoldás. Tedd le a történteket Jézus elé, valld be, mondd elneki, hogy megbántad, amit tettél. Ő az, aki feloldoz téged és ha kéred, megújíthatja életedet. Tapasztalatból tudom. Ha szeretnél szabad lenni és szeretnéd, hogy az álmatlan éjszakáid is véget érjenek, de nem tudod, hogyan kell Jézushoz szólni, akár írj nyugodtan privát üzenetet, szívesen segítek amiben tudok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!