Abortusz pro kontra?

Tényleg nem értem minek kell ez az állandó vita meg felháborodás heti szinten... Aki akarja, úgyis elmegy abortuszra, aki nem, az meg nem.

De annál nincs szánalmasabb, hogy egyeseknek mások életébe akarnának beleszólni, másokat ítélnek el kapásból, neveznek különböző undorító jelzőkön, mint gyilkos és társai. Kinek mi a fene köze van ahhoz, hogy valaki abortuszra megy?! Az ő élete, az ő teste és azt csinál vele az ég világon, amit csak szeretne. Senkinek nincs hozzá semmi köze.

Szeretem mikor a Néma sikoly című propaganda bullshittel akarnak egyesek érvelni, ami egy óriási nagy kamu. Ezzel akartak hatni a nőkre, de ha egy biológiailag kicsit is tanult ember belenéz, a haját tépve vágná bele a kukába.

Számomra az abortusz olyannyira van messze a gyilkosságtól, mint innen Kína. Soha nem tekintettem gyilkosságnak és soha nem is fogom. Aki szerint meg egy pl 9-10 hetes magzat egyenértékű egy már megszületett, felnőtt emberrel, az kezeltesse inkább ki magát. Ne vicceljünk már!! Annak a magzatnak nincs kifejlett idegrendszere, teljesen fejletlen, nem rendelkezik az alapvető szervekkel, ha akkor megszülnéd maximum egy életképtelen sejtcsomót kapnál! Az még koránt sem egy kifejlett, érző ember.

Teszem en azt, ha valaki nem kívántan, védekezés mellett teherbe esik, de a háta közepére sem kíván egy gyereket, akkor mégis miért kéne megszülje??! Vagy ha épp nincs olyan anyagi helyzetben? Ha az apa a hír hallatán lelép és magára hagyja a lányt? Szerintetek, nagy abellenesek, ez a felelős gondolkodás? Hogy szüljünk bele ész nélkül a nagy világba, nem baj ha nincs pénzünk ennivalóra sem, nem baj, ha a gyerek úgy nő fel, hogy folyamatosan éreztetve van vele, hogy nem kívánt gyerek és nem is szeretik, a lényeg h meg legyen szülve? Milyen nagy a szájuk egyeseknek, hogy nem értik miért nem lehet megszülni... Talán ti vagytok, akik kihordják? Akik megszülik?! Neked lesz majd utána egy életre felelősség? Te fogod etetni, nevelni, pelenkázni, éjszakákat fentmaradni stb stb?! Nektek is csak addig nagy a szatok, addig tudtok kampányolni, amíg meg nem születik a gyerek. Utána meg kit érdekel az a hatalmas nagy felelősség, ami egy gyerekkel jár? Hisz az már nem a ti gondotok.

Nem is értem, hogy képzelik egyesek, hogy csak úgy foghegyről odanyögig, hogy akkor szüld meg és add örökbe. Ha egyszer nem akarja, akkor miért kéne megszülnie?! Olyan könnyen beszélnek egyesek, mintha azt mondanák vidd ki a szemetet. Miért kéne feláldozzon barki is az életéből 9 hónapot, szenvednie a folyamatos rosszullétektől, hányinger, fájó hát, állandó vizsgálatok majd végigszenvednie egy iszonyat fájdalmas szülést??! A szervezetre és a testre is komoly hatással van egy szülés... És csak azért mert Jajj hát más hogy vágyik egy gyerekre, csak nem jön össze. És? Ez miért kéne mondjuk az én problémám legyen? Mi vagyok én, szeretetszolgálat, hogy másnak csak úgy puszira szülök egy gyereket?

Ez komolyan a lehető legszanalmasabb érvelés, hogy hát de gondolj arra, hogy más mennyire akar, de nem sikerül.. Mintha ez az én vagy bárki más hibája lenne..

Fejre is lehet állni, meg is lehet szakadni, az abortusz akkor is egy legális, igénybevehető szolgáltatás marad, kár ezen rugózni és vitázni. És továbbra sincs senkinek semmi köze ahhoz, hogy ki csináltatja meg!

Én sem szólok bele, hogy mégis minek szülik meg sokan mondjuk a súlyosan beteg, fogyatékos gyereket, amikor szerintem ez csak mindenkinek szenvedés. Én sem vonok senkit kérdőre, hogy mi a jó fenének szüli az ötödik gyereket, ha normálisan max hármat tudna felnevelni és reggelig sorolhatnám a listát... Akkor mégis milyen alapon merik itt egyesek számon kéri azokat a nőket, akik abortuszra mennek? Nem is értem komolyan, hogy egyesek mit képzelnek magukról. Hányinger.

Persze, hogy mindenki azt csinál a testével, amit akar. Engem egyáltalán nem érdekel még a közvetlen környezetem sem ilyen téren. De azért ne kelljen már annak örülni sem pedig elvárni, hogy ezt a fajta dolgot a társadalom ujjongással fogadja.

Egy ilyen dolog ne legyen pozitív az emberek szemében!

Sziasztok! Én le leszek hurrogva, se nem baj, elmondom én a tapasztalatomat!

Nekem volt abortuszom! Az exem mikor meg tudta hogy terhes vagyok, örült nagyon. Tervezgetett, neveken gondolkodott, bejelentettük a szüleinknek...ez tartott 2 hétig. Majd megismett egy másik lányt, és ő úgy érezte hogy hihetetlen módon szerelmes. Közölte velem hogy se én, se a gyerek nem kell neki, nem lesz hétvégi apuka...menjek abortuszra. Ott összedőlt bennem minden!

Elmentem abortuszra. Miért? Mert akkor még sajnos egy csomag pelenkát nem tudtam volna megvenni a gyereknek. Nem akartam hogy egy olyan apja legyen, akire soha nem számíthat!! Érdekes..mindenki a nőkről beszél, és a férfiak? Ők nem voltak ott amikor összejött a gyerek? Az én exem hallani sem akart rólam miután elmondta hogy más a szíve választottja (hozzá tenném hogy az a kapcsolat 3 hónapig tartott). Teljes mértékben kivonta magát. Annyit nem kérdezett a műtét után hogy megvolt?!

Egy abortusz ellenes barátom akkor azt mondta hogy nagyot csalódott bennem amiért ezt megtettem, és hogy ő segített volna nekem azzal hogy hetente 2-3szor elvitte volna sétálni. És akkor megkérdeztem volna hogy segítettél volna anyagilag is? A válasz az volt hogy áá dehogy!! Mondtam neki hogy a sétából a gyereknek nem lesz pelenkája, ruhája stb...

Gyűlőltem az egész helyzetet amibe kerültem, utáltam magamat, az exemet, az egész világot. A műtét után egy évvel fordultam pszichológushoz, mert nem tudtam feldolgozni. Ez 5 éve volt.

Nagy abortusz ellenesek! Fogalmatok sincs hogy miről beszéltek. Kívülről nagyon okosak lehettek. Abortusz mindig volt és lesz is...sajnos! Jó lenne ha ott tartanánk hogy egy együlálló nő fel tudja nevelni, el tudja tartani minden segítség nélkül a gyermekét! Akkor nekem sem kellett volna átélnem ezt a borzalmat!

Le lehet oltani, hogy mekkora egy gyilkos vagyok, de jó lenne ha elérnétek ti is arra a szintre hogy csak abban okoskodtok amit átéltetek! És ezt nem kell kufordítani úgy hogy "hát én ilyet soha mert védekezem stb stb stb..." senkinek nem kívánom!