Az abortusznak mik a tünetei?

Olyan szépen elárultad magad, kérdező. Lósz@rt a lakhatásról van itt szó: neked fontosabb a hülye kényelmed, a nyugalmad, meg az anyagi biztonságod, mint a saját gyereked élete. De mondd csak, hozzád nem kellett felkelni éjjelente annak idején? Téged nem fájdalommal szült meg az édesanyád? Neked jogod volt/van az élethez, annak a kisembernek a méhedben meg nincs? Egy igazi anya MINDENT megtesz a gyermekéért, inkább nem eszik, de a gyereke nem szenved hiányt semmiben.

Fogsz te még szenvedni, lesznek még fájdalmaid, Isten ne adja, de lehetsz még tolószékes, pelenkázandó, fájdalmaktól gyötört öregasszony és megérdemelnéd, hogy akkor senki, de senki ne nyissa rád az ajtót és ne fogja a kezed. Felháborító az önzésed, a gyávaságod, a számításod és a hazugságod.

Mi se vagyunk jobbak nála ilyen stílussal.

Akármennyire szomorú egy ügy ez :(

Egyetértek, a stílusra akkor is érdemes ügyelni, amikor ilyen felháborító dolgot olvasunk.

Az viszont biztos, hogy van egy maximum, ameddig egy ember lesüllyedhet lelkileg. A kérdező ennél mélyebbre már nem süllyedhet. Sem nőként, sem "anyaként", sem társként, sem emberként. Ez az alja mindennek, főleg, ahogy képes a saját gyerekéről így beszélni és a társáról, aki miatta hagyja ott a korábbi életét. A végtelen önzés és hideg számítás, az "én" mindent elnyomó fölényének tökéletes példája. Nem tudom, mi lenne a gyereknek a rosszabb, nem megszületni, vagy ilyen "anya" mellett felnőni. :-/