Ha a "barátnőm" terhes és meg akarja szülni a babát, nekem semmilyen beleszólásom nincs ebbe jogilag ugye? Azt csinál, amit akar?

Mindenki elsősorban saját magáért felelős, a kérdező nem írta sehol, hogy a nő átverte volna azzal, hogy hazudott a védekezést illetően, így együtt voltak felelőtlenek.

Márpedig ha a nőnek nem gond egy gyerek, nem fog védekezni, ha a kérdezőnek igen, így rá hárul a felelősség, hogy megtegye SAJÁT MAGÁÉRT.

Kedves Kérdező!

Azt ugye tudod, hogy az abortusz egy életre nyomot hagy az ember testében, lelkében? Neked maximum egy autóút, neg egy megkönnyebbülés, neki ez lehet egy életre szóló trauma, ami miatt már sosem lesz ugyanolyan az élete. Főleg, hogy ez nyomot hagy a méhében, ami miatt később nehezített lehet a teherbeesés, ha egyáltalán összejön, és ha komplikációmentes lesz. Nála kicsit komolyabb döntés ez, mint nálad.

Teljesen egyértelmű, hogy egyetlen férfi sem szólhat bele a nő mit kezd a terhességével, senkit nem lehet sem szülésre, sem abortuszra kényszeríteni! Az is alap, hogy óvszert húz az, aki nem akar gyereket és nem bízza 100%-ig a másikra a védekezést. Na de az, ahogy néhányan itt megnyilvánultak, ahogy nekiálltak fröcsögni és szidni össze-vissza a kérdezőt (mocskos, szánalmas szar, sose legyél boldog, gyáva pöcs stb), hát szerintem az is ultragáz. Ilyen stílussal én nem tartanám magamat jobbnak másnál.🤷🏻‍♀️Jelzem még egyszer, azzal maximálisan egyetértek, hogy előre kellett volna gondolkodni és nem utólag sírni, hogy nem küldhetem abortuszra kedvem szerint a nőt, de nem tudom mi értelme van így a másik torkának esni és mocskolódni ismeretlenül. Ő sem mocskolta a válaszadókat.

Azért az érdekes, hogyha fordítva van a helyzet, a férfi akarja, a nő viszont nem, mert pl nem akar (még) gyereket, akkor elmegy abortuszra és nincsen utána alaphangon 18 évnyi kötelezettsége. A jelenlegi helyzetben a kérdező ugye ilyen lehetőséggel nem “élhet”, hisz természetesen a nőé a döntés, viszont minden utolsó, mocskos szarnak le kell hordani, ha ennek fényében nem is kíván részt venni a gyerek életében. A nő egyedül dönt úgy, hogy vállalja, azt nem várhatja el, hogy ehhez tapsikoljon a másik fél is. Szóval nekem ez a kettős mérce, ami kissé “érdekes”, hogyha a nő nem akarja az adott terhességet elveteti és éli tovább az életét, senki nem fog nekiállni ítélkezni felette egy életen át, (hisz jobb esetben senki nem is fog tudni róla), pedig a védekezés az ő dolga is lett volna, nem csak a férfié, ellenben ha a férfinek születik úgy gyereke, hogy ő nem akarja és ezáltal nem vesz részt az életében, akkor ő egy utolsó szar alak, mert hát onnantól, hogy megszületik, neki muszáj szeretnie és törődnie vele. Ezzel nem értek egyet. Persze a gyerek nem tehet semmiről, de ne csináljunk már úgy, mintha egyedül és 100%-ig csak a férfi lenne a hibás és ő az egyetlen oka annak, hogy a gyerek életében nincs jelen az apja! Az anyja is hibás, egyrészről ő sem védekezett, de oké megtartotta, erről viszont ő döntött egyedül, tudatosan választotta azt, hogy egyedülálló anya lesz és jó eséllyel nem lesz jelen az apa, hisz ő megmondta, hogy nem akarja. Nem mentem fel, értelmes ember védekezik és akkor nincs ilyen gond, de a ló túloldalára sem kell átesni. És ezt nőként írom. A hasonló jellegű helyzetekben kb mindig a férfi a szar és a hibás. Miért nem húzott gumit? Jogos, de utána miért ne mondhatná azt, hogy utalom a gyt-t, de ennél többre ne számítson? A nő sem védekezett, de ő ha elmegy abortuszra, akkor az ő “gondjai” megoldódnak, csúnyán fogalmazva. A férfié nem, tőle el lenne várva, hogy igen is vegyen részt a gyerek életében. Ilyet elvárni nem lehet senkitől. Gyt-t fizetni kell, alap, mégis csak ketten hozták össze, de ha valaki nem akar résztvenni a nevelésben, azt jobb nem is erőltetni, a végén még többet ártana, mint használna.