Hogyan döntenétek?
Ne ítélkezzetek kérlek, tanácsért fordulok hozzátok!
Egy 4 éves stabil kapcsolatban élek, most terveztük őszre az összeköltözést. Néhány hónapja felfedeztünk egy új fogamzásgátló módszert a párommal. Mivel hormonmentes, úgy döntöttünk, h kipróbáljuk(nem szeretném részletezni a módszert) . A méretválasztás miatt nőgyógyásszal is konzultáltam. Sajnos nem sokkal azután, h elkezdtük használni, pozittívat teszteltem. Először megijedtem a helyzettől, de alapjába véve örültem neki. A párom, viszont teljesen elutasította a baba lehetőségét, nem akar még 4-5 évig apa lenni és ezt határozottan kijelentette. Igazából választás elé állított, h őt választom, vagy a babát?? Megmondta, h nem fog róla tudomást venni, ha megtartom, tehát biztosan egyedül maradnék vele.
Az én helyzetemről annyit lehet tudni: van egy stabil, jól fizető munkám, de a gyesem nagyon alacsony lenne azok alapján, ahogy kiszámoltam a mostani fizumhoz képest. Jelenleg albérletben lakom és a tulaj nem engedné meg, h ide hozzak még egy gyereket, mivel az előző kapcsolatomból, már van egy nagyobb gyermekem. Másik albérletet is kellene keresnem, de 1 gyerekkel is kihívás volt találnom. A párkereséssel is nagyobb hátrányban indulnék és a minőségi életet se tudnám biztosítani a gyerekeknek. Ráadásul a munkám több műszakos, ezt nem tudnám tovább végezni, ha gyed után vissza szeretnék menni, max egy könnyített, 1 műszakos munkára, fele ennyi pénzért.
Gondolom, most a hormonok is közre játszanak, de hihetetlen erősnek érzem magam, nagy késztetést érzek, h mindent feladjak ezért a csöppségért.
Nincs senki segítségem sajnos, a szüleimre már nem számíthatok.
Mit tennétek a helyemben?
Nem, nem lezárható történet.
Akkor az, ha mind a két fél abortuszt akar.
Hallottal te valaha olyat, hogy az egyik fél meg akarta tartani a gyereket, de abortusz lett a vége a másik miatt, és boldogan éltek, míg meg nem haltak?
Hát én se.
Én nem vagyok abortusz ellenes, felőlem mindenki úgy kapartatja ki a terhességet, ahogy akarja. Sőt, bizonyos helyzetekben valószínűleg magam is megtenném. És ha saját döntésem lenne, akkor bizony fel is tudnám dolgozni.
De ha valaki nem akarja, csak rákényszerítik, az soha a büdös életben nem fogja megbocsátani a "párjának".
Attol, hogy te a büdös életben nem akarsz gyereket, és neked baromira nem lenne megterhelo egy abortusz, attól nem ez a jellemző.
Biztos vagyok benne, h meg tudnám oldani a 2 gyermek felnevelését, de ott a kérdésem, h milyen áron? Milyen minőségben?
Van félretett pénzem, nem kevés, uygyanis a önerőre gyűjtöttünk a práommal, azért is tűztük ki a 4-5 évet, h egy nagy, családi házba tudjunk költözni. Bár így is alkalmasak lennének a körülmények, csak nem olyanok, mint amilyet megálmodtunk. Sajnos annyi önerőm még nincs, h egymagamra is lakáshitelt adjanak, már ennek is utána néztem alaposan, mikor feltérképeztem a lehetőségeimet. Még 1-2 év gyűjtés kellene és vehetnék beleőle magamnak egy pici!! lakást. A gyerekeket egyedül biztosan nem olyan minőségben tudnám felnevelni, mint családban.
Arra a kérdésre kell keresnem a választ, hogy okoznám a legkevesebb sérülést/fájdalmat???
A párommal ez kimondott, h egyelőre még nincs döntés, de sürget az idő.
Ha kórházba kerülnék, a gyermekemre vigyázna a mama (apja felől), de ez most szerintem mellékes.
Ha nem tartanám meg. Ha megtartom, akkor nincs tovább spórolás, sőt egy ideig a meglévő tartalékaimból is fel kellene használnom.
A gyermekem kb egy éve könyörög a kistesóért, de nyilván még nincs azon a szinten, h felfogja ennek a következményeit
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!