Mit tennétek a helyemben?

#87 vagyok.

Nem magzatvédő kamu.

Ez nem erről szól.

Ha tudnál logikusan gondolkodni, értelmezni (amit nem tudsz), akkor eljutott volna az agyadig, mire gondoltam.

Ez egy olyan kérdés, amiben ha nincs egyetértés, lőttek a kapcsolatnak.

Mert talán ez az egyetlen, amiben nincs kompromisszum, hogy mindenkinek jó legyen.

Meglepő, de akad az a felállás is, mikor a férfi akarja a gyereket, a nő nem, és elveteti. Ez ugyanúgy szakításhoz vezet.

Ha a nő nem akarja elvetetni, de a "párja" belekényszeríti, szintén szakítás a vége (talán nem azonnal, de előbb-utóbb igen.)

Ha egyikük sem akarja, és abortusz lesz, ők emiatt nem fognak szétmenni, mivel közös volt a döntés, a cél.

(Több ismerősöm, családtagom esett át abortuszon. Ismerem a körülményeket. Különböző esetek, más-más megítélés. Sőt, +1 testvérem is lenne, mikor a meglévő is egy csapás... Nem vagyok fanatikus, csak én magam nem szeretném àtélni, és igyekszünk tenni azért, hogy ne is kelljen.)

#92 "Ez egy olyan kérdés, amiben ha nincs egyetértés, lőttek a kapcsolatnak.

Mert talán ez az egyetlen, amiben nincs kompromisszum, hogy mindenkinek jó legyen." - miért, szerinted abban van kompromisszum, ha már ott van a nem kívánt gyerek??? Mesélj...

Ki mondta, hogy legyen?

De egy kényszerből tett döntés a kapcsolat vége.

Ha a férfi nem akarja, a nő igen:

-Ha megszületik, a férfi gyülöli meg őt, és az egész helyzetet, és kiszáll, mert nem akarta.

-Ha abortusz lesz, a nő gyűlöli meg a férfit, mert ráerőltette, amit nem akart. (Aki szeretné azt a gyereket, de elveteti, az nem foghúzásként fogja fel.)

Ha a férfi szeretné, a nő nem:

-Elveteti, a férfi sértettnek érzi magát, hogy megfosztották az apaságtól/megölték a gyerekét, nem tud ránézni se a nőre, inkább kiszáll.

-Megszüli, mert a párja kikönyörögte belőle, a háta közepére nem kívánja az egészet (főleg, hogy ő van vele 0-24, amit amúgy nem is akart), bekattan, és lelép, rosszabb esetben tragédia is bekövetkezhet.

(Hozzàteszem, a 4 verzióból talán ez a legnehezebb eset, bár nem lepődnék meg, ha szerinted ilyen nincs... Pedig több, mint gondolnád.)

Nem az abortusz ellen kampányoltam, mégegyszer leírom.

Hanem egy életbe vágó kérdésnél, ahol nincs egyetértés, nincs jó megoldás, valaki mindenképp szívni fog. Mert semmibe vették az álláspontját. És hát ki akar olyannal élni, aki semmibe veszi? Hát te se akartál.

"(főleg, hogy ő van vele 0-24, amit amúgy nem is akart), bekattan, és lelép, rosszabb esetben tragédia is bekövetkezhet.(Hozzàteszem, a 4 verzióból talán ez a legnehezebb eset, bár nem lepődnék meg, ha szerinted ilyen nincs... Pedig több, mint gondolnád.)" - izé, én tudom, hogy van, itt is volt róla kérdés, elég nehéz volt a Kérdezőt védeni az "anyatípusúék" dühétől...

Akit én végképp nem értek, az inkább ez: "-Elveteti, a férfi sértettnek érzi magát, hogy megfosztották az apaságtól/megölték a gyerekét, nem tud ránézni se a nőre, inkább kiszáll." - egy nőnél még magyarázható pl. a hormonokkal, hogy miért lesz neki fontosabb egy majdani gyerek a párjánál... de hogy egy férfinek? EZ szerintem az elmebaj szintje...

"nincs jó megoldás, valaki mindenképp szívni fog. Mert semmibe vették az álláspontját. És hát ki akar olyannal élni, aki semmibe veszi? Hát te se akartál." - ez mondjuk bizonyított tény, én se akartam. De itt is az a véleményem, hogy az AB-ot lényegesen egyszerűbb tudomásul venni, mert az egyszeri esemény, és nem gerjeszt további kötelességeket és felelősséget, mint egy nem kívánt gyereket, aki aztán folyamatosan jelen van, és a nap 24 órájában emlékezteti az embert a kudarcára... ahogy említettem, akkor már milliószor inkább egy szerető, azt ugyanis nem kell eltartanom, nem kell szeretnem, és felelős se leszek érte...

"de hogy egy férfinek? EZ szerintem az elmebaj szintje..."

=> Ne magadból indulj ki, nem minden férfi te vagy.

Van, aki akar gyereket férfiként is, és nem embrióként tekint rá. Ahogy nők közt is van, akinek a terhességről az első gondolata, hogy megszabaduljon tőle. Ezt el kell fogadni.

"AB-ot lényegesen egyszerűbb tudomásul venni" => Kivéve annak, akivel megtörténik, akarata ellenére. Mert esélyes, hogy inkább vállalja egyedül. Mert akarta.

Aki nem, annak semmi az abortusz nyilván.

Még mindig az a legjobb, ha az védekezik a legjobban, aki nem akar gyereket soha, semmikor, egyáltalán. Nekik van végleges megoldás is. (Nőnek, férfinak is.)

És nem a másik féltől várni, hogy tönkretegye a szervezetét a pàrjáért, annyit nem ér senki. (Mindenkinek saját maga az első.)

Ha egy nő nem akar gyereket, akkor úgyis mindent elkövet, hogy ne legyen. (Ha mégis lesz, akkor az olyan beállítottságú rögtön elveteti.)

Ha ez a téma bizonytalan valamelyik fél részéről... Na akkor jöhetnek létre a fenti szituációk.

Jobb a megelőzés, mint kapkodni a fejüket, mikor megvan a baj.

Mert ha màr megvan, mint írtam, valaki mindenképp veszít.

"Van, aki akar gyereket férfiként is, és nem embrióként tekint rá" - nézd, pont erre írtam, hogy elmebaj, ugyanis egy embrió az egy embrió. Ha nem embriónak nézed, az meg téves észlelés, és mint ilyen, tipikus pszichotikus tünet, nem különbözik érdemben attól, mint ha a szomszédot néznéd KGB ügynöknek:)

"És nem a másik féltől várni, hogy tönkretegye a szervezetét a pàrjáért, annyit nem ér senki. (Mindenkinek saját maga az első.)" - ez zöldség, nekem egy párkapcsolatban evidens, hogy a párom az első... őszintén szólva a csecsemőket is pont az erőszakos egoizmusuk miatt viselem nehezen.

"Mert ha màr megvan, mint írtam, valaki mindenképp veszít." - ez így van, és én azon vagyok, hogy az lehetőleg az embrió legyen... lévén értéktelenebb mint BÁRMELY élve megszületett ember.

Ha egy férfi gyereket akar, és megfogan a SAJÁTJA, majd a nő elveteti, és ezt ő szarul éli meg, nem nevezhető beteg dolognak. Persze ettől mèg a nő dönt (szerencsère, mivel az ő teste), csak nem meglepő egyáltalán, ha külön folytatják.

"nekem egy párkapcsolatban evidens, hogy a párom az első... "

=> Többször bizonyítottad az ellenkezőjét a megnyilvánulásaiddal (nem feltétlen itt), szóval ez most csak duma, de semmi gond, az ember általában így van. Én bevallom, igen, a párom elé helyezem a szervezetemet, ha úgy vesszük, bàr sose merült fel a tabletta és egyebek. De vagyok annyira egocentrikus akkor, hogy fontosabb, hogy ne legyenek eü problémáim, mint az, hogy ő gond nélkül élvezhessen tele.

"ez így van, és én azon vagyok, hogy az lehetőleg az embrió legyen... lévén értéktelenebb mint BÁRMELY élve megszületett ember." => Neked, meg sokaknak igen. Másnak meg nem.

Van vélemény, álláspont, nem tényként kell kezelni. Kinek mi a fontos. Ebbe nem lehet beleugatni.

Másra rábeszélni akàr a megtartást, akàr az abortuszt, ezzel belepofázni más dolgába, na az nagyon nincs rendben.

Majd ő dönt a méhe tartalmáról, ahogy akar.... Vállalva ezzel a következményeket.