Akinek volt abortusza, válaszolna?

Szia!

én szerencsére nem estem át ilyen megpróbáltatáson, mint Te. Biztos nagyon nehéz lehet! Szerintem is nyugodtan sírhatsz, semmi gondot nem okoz, majt. Jogodban áll megsiratnod a kis babád, meg akkor is, ha Te döntöttel így a sorsáról.Ami elmúlt nem hozhatjuk vissza. Vigyázz nagyon magadra és máskor védekezz, ha nem szeretnél babát, így magadat is megkíméled az ilyen lelki fájdalmaktól. Kívánom, ha bar nem helyeslem a döntésed, hogy minél hamarabb felépülj és lelkileg megerősödj!E.

Jól döntöttél...hidd el. Nekem is volt abortuszom 16 évesen, és nem bántam meg akkor hogy így döntöttem. Most 27 évesen érzem azt, hogy megértem az anyaságra. És az, hogy az abortusz után nem lehet gyereked azzal ne foglalkozz. Ez az 1900-as évek elején volt. Most 2010-et írunk. Annyira fejlett már az orvostudomány. Van olyan ismerősöm akinek volt már 6 mielőtt megszülte a kislányát. Sőt..azóta van egy fia is.

Sírd ki magad nyugodtan. Majd megnyugszik a lelked, és majd nagyon jó anya leszel ha eljön az ideje.

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__teherb..

Ugye Te vagy az?! Ha igen, akkor nagyon sajnállak, végig követtem a történetedet.

Ha nem, akkor is sajnállak nagyon. Nekem 21 éves koromban volt abortuszom, rá 10 évre vállaltam babát, végig rettegtem a terhességemet, hogy biztos megbüntet a JóIsten és elvetélek. Megszületett a kisfiam, amiért a mai napig hálás vagyok és olyan az abortuszom napja, mintha tegnap történt volna, sohasem tudom elfelejteni. Annyira, de annyira megbántam.

most legyek bunkó és mondjam azt ,hogy késő bánat?

Nem mondom.. De ha a szexre fel vagy készülve.. akkor a védekezésre is fel kéne.

Fogadd el az ilyen választ is mert nem tudlak sajnálni és ezzel sokan vannak így. nem feszegetem a témát de ez nagyon kijött..Azokra gondolok akiknek alapból nem lehet babájuk.

Lehet lepontozni nem célom ,hogy első legyek a toplistán ,csak véleményt nyilvánítok.

Akkor elnézést meggondolatlanul válaszoltam ,csak tudod mindenhol arról hallani ,hogy meggondolatlanul vetetik el a babájukat a nők/lányok.

Nekem szerencsére nem volt abortuszom ,de azért még annyit hozzáfűznék ,hogy mivel mint kiderült nem a te hibád volt sajnálom ,hogy így alakult! És időre lesz szükséged mire megnyugszol az biztos.

Nekem nem abortuszom volt, hanem vetélésem. Én is nagyon fiatal voltam, 17 éves. Nekem is nagyon nehéz volt. Meg szerettem volna tartani és hihetetlenül fájdalmas érzés volt, mikor az orvos megmondta, amit egyébként is sejtettem.

A lelki nehézségekről sok olvasással, filmnézéssel és a legjobb barátnőmmel való beszélgetéssel próbáltam elterelni a figyelmet. Rengeteget sétáltam és kerültem a babás nőket. Nehéz túltenned magad rajta, én elsírtam magam, mikor a párom sógornője megszült és megláttam a babáját. (Mindenki azt hitte meghatódtam, a párom tudta egyedül, hogy mi a probléma.)

Meg tudlak érteni, sajnos, nehéz helyzetek nehéz döntéseket kívánnak meg. Sajnálom, hogy így alakult, remélem, amikor eljön az ideje és a lehetőségek is adottak lesznek, egy gyönyörű gyermek édesanyja leszel. Kitartás! Próbáld lekötni magad, később enyhül a kellemetlen érzés!

Nekem volt, 19 hetesen vették el a kislányomat, mert beteg volt... Rettentően megrázott, ráadásul előtte volt egy 8. heti spontán vetélésem is. Szerencsére a férjem és a kisfiam tartották bennem a lelket, meg sok barátnőm is.

Sosem fogod elfelejteni, fekete betűs nap lesz a naptárban és igen, aggódni fogsz a következő terhességednél. De ez csak annyit jelent, hogy van szíved és lelked és bánod a veszteséged. Most könnyek vannak a szememben, mert arra gondolok, hogy most lenne egy fél éves kislányom... pont Karácsonyra voltam kiírva...

De hidd el, jobb így, hogy még pici volt és nem volt neki arca és neve, biztosan nagyon jó anyukája leszel egyszer egy babának és még jobban meg fogod becsülni, hogy édesanya lehetsz.

Most sírj csak, amennyit kell, az idő gyógyít majd. Kitartás, kedvesem.