Ha párom nem akar tőlem babát, nem szeret? Most lehet baba lesz, ő nem akarja.

Nekem az a véleményem, hogy a kérdező sem nőtt fel teljes egészében egy igazi, felnőtt párkapcsolathoz. Nekem legalábbis eszembe sem jutott még névtelen fórumokra sem kiírni, hogy a párom nem akart eljegyezni egy év után, most mi lesz? Megbeszéltük, amikor komolyra kezdett fordulni, hogy mit, hogyan és mikor akarunk. Ő kevésbé hitt a házasság intézményében, én meg nagyon akartam volna korán esküvőt. Végül három év jegyesség után házasodtunk össze, mert kb. akkorra tudtuk összehangolni a nézeteinket. Jó volt így neki is, mert nem kellett fejest ugrania azonnal valamibe, amibe nem akart, meg jó volt nekem is, mert - így utólag - engem csak maga a szertartás vonzott az egészben, a házasság intézménye azért ennél sokkal többről szólt. Érdekes, nem kellett kikérnem senki tanácsát ehhez. Ha meg mégis kikértem volna, bírnom kellett volna a kritikát, amit saját magammal szemben is megfogalmaztam x év múlva, amikor már másképp szemléltem az egészet.

Először ezt kéne rendbe tenni, mert azt látom, hogy indokolatlanul vagy paranoiás, bebeszélsz magadnak valamit, csak mert a párod nem úgy fogalmazta meg az érzelmeit, ahogy te elvártad volna. Csodákra képes a kommunikáció!!!

talán inkább azért zaklatott, mert te elvárnád, hogy ugráljon örömében, ha terhes vagy( de ugye még azt sem tudjuk, hogy terhes vagy-e)!!! Halvány pozitív teszt...ezen az oldalon tömegével vannak "halvány pozitív"-nak titulált, valójában satu negatív tesztek feltöltve! épp most olvastam egy csaj kérdését, aki időn túli pozitívat tesztelt tegnap, ma meg csodálkozik, hogy negatív! Szóval ez még bármi lehet!

Ő nem akar még gyereket, lehet ha jönne, más lenne, de ha nem muszáj, akkor inkább később legyen gyerek!

Érzed a különbséget!

Tedd takarékra a lángot a fazekad alatt!!

Nézd, a párod jelenleg nincs felkészülve gyerekre, nem akarja. Ebből a szempontból mindegy, hogy később akarná-e vagy sem.

Most szinte biztos a kapcsolat széthullása, mert nem saját akaratából lesz gyereke, hanem kényszer hatására.

Amikor fél éve voltunk együtt, 3 hetet késett a menstruációm. Bár negatív volt a teszt, addig nem mertük biztosra mondani, amíg orvos nem diagnosztizál. A most már férjem nagyon nem akarta. Kötelességtudatból mellettem maradt volna, miközben minden nap a vészkijáratot keresve kel fel? Valószínűleg.

Szerencsére kiderült, hogy valami átmeneti szervi működési zavar volt.

Most, több év és közös döntés alapján vagyok terhes. Most örül neki, saját döntésnek is érzi. Várja, kísér vizsgálatokra, vásárolgat neki, bejön a szülésre is.

Nem szeretet kérdése, hanem a kapcsolatunk és a távlati céljaink fél év után még nem tartottak ott, hogy elbírjon egy gyereket. Akkor vagy azonnal szétmentünk volna (ha terhes vagyok és megtartom), vagy szenvedtünk volna pár hónapig, esetleg évig - aminek a legnagyobb áldozata a gyerek lett volna - és után válunk szét.