Mit tegyek? Teljesen elvagyok keseredve

Anyukám is így járt mint te. Csak én 16 voltam. Végül megszülte a húgomat.

10 éves létére a legjobb keresztanyuka a világon!

Imádja a lányomat, és Édesanyám is egy csodaként élte meg, hiszen sokkal több türelme és ideje volt a húgomra, mint anno rám. Akkoriban nagyon hajtani kellett a pénzt a családban, gyakorlatilag a nagymamám nevelt engem.

Sőt őt még a doki is rá akarta beszélni, hogy vetesse el, mondván, hogy minek magának még egy gyerek! Én már a harmadik vagyok egyébként.

Amúgy, akkor mi van ha 10 év múlva unokázol? A kisgyereked meg majd ott sétál melletted, vagy tolja a babakocsit.

Talán még emlékszel arra, hogy milyen nehéz volt teherbe esned anno. Emlékezhetsz arra a vágyra, amit akkor éreztél, mikor megszültét, és a kezedben akartad tudni a gyermekedet. Szerintem ez egy csoda.

26/l

07:52, 23:06-os vagyok :)

Látom ugyanabban a cipőben jársz, mint én..kitartást Neked is!

Sosem értettem azokat, akik tudják, mivel jár a gyerek utáni küzdelem, aztán amikor végre tényleg megtörténik a csoda, azt mondják, hogy most már nem kell, köszi...

Ne vedd sértésnek, hisz bizonyos fokig megértelek, hogy nehéz helyzetben vagy, mert egy olyan helyzetbe csöppentál, amire nem számítottál, de én úgy gondolom, egy családban egy (újabb) babának (is) mindig helye van! Nálunk az ötödik baba csúszott be (védekezés mellett) 4 kicsi mellé, de természetesen nem is volt kérdés, mi legyen vele. Sőt, kíváncsian várjuk, ki az az emberke, aki ennyire élni akar?!

Egyértelmű, hogy megtartanám a helyedben! Egyáltalán nem vagy idős a gyermekvállaláshoz! Inkább csak a függetlenségedet és a kényelmedet félted... Ha ezeket nem tudod jó szívvel feladni, tényleg add örökbe inkább! Más nagyon örülne még egy örökbefogadott babának is!

(Egyébként anyósom legkisebb gyereke is 10 éves volt, mikor nagymama lett. Ebben nincs semmi rendkívüli.)

Minden gyermek egy isteni ajándék, így ha én lennék a helyedben, nem lenne kérdés, hogy megtartom-e.

Javaslom, hogy nagyon gondold át a férjeddel a döntést. Ha lemondtok róla (örökbe adjátok), nem fog életetek végéig furdalni a lelkiismeret, hogy saját véreteket, aki csodaként robbant be a családotokba, átadtátok másnak?

Arra pedig, hogy 10 év múlva már nagymama leszel, nincs garancia. Lehet, hogy csak 35 évesen lesz a fiad apa, addig ez a pici is felnőtté válik. Ha meg korábban lesz unokád, az se jelent semmit...

Kívánom, hogy helyesen döntsetek! Szorítok!