40 vagyok, nem késő még (első) gyereket vállalni? A férjem idősebb.

#27

Akinek már van gyereke, az nem igen tud relevans valaszt adni, főleg ha fiatalon szült... hisz így kavezi oda lett a "fiatalsaga", a huszonévei, még jó hogy - nagy esellyel - nincs sok kedve a felnőtt gyereke mellett ujra elveszteni a szabadsagat. De ne feledd, hogy aki 40 evesen szülné az elsőt, annak nagyon nagyon mashogy telt addig az élete!

32 27 vagyok, a 28-as válaszomban leírtam hogy akinek van könnyebben mondja hogy nem, mint akinek nincs.

20-on évesen se vállaltam volna többet, ha 35 éves koromig nem lett volna, akkor se vallalnák 40 évesen.

Én nem éreztem, hogy "oda lett volna a fiatalságom" (a körülmények adottak voltak, terveztem a gyereket)...de igen, 40 éves embernek kevesebb türelme és energiája van egy gyerekhez ha van már ha nincs.

#33

Az en anyukam 35 evesen szült engem. Mindig nagyon jó volt/van kapcsolatom vele, én sosem ereztem azt a sokszor emlegetett generacios kulönbséget. Gimiben voltak összezörrenesek, de az normalis szerintem, elmúltak.

Amugy nem csak sima provokalo kerdes? Ugyanis kérdező teljesen eltűnt.

Ha szeretne gyereket, szüljön!

Nagymamámnak mar volt 3 fia, mikor 10 ev utan 43 evesen lett terhes. Ketsegbe volt esve... na es mi lett? Bizony a legkisebb fiaval lett a legjobb kapcsolata. Az ő gyerekeivel volt a legjobban. Ket fia sajnos hamarabb meghalt mint ő, egy messze költözött, a legkisebb lakott vele egy varosban, es amikor 90 felett mar nehezen jart, ő vasarolt be neki. 94 evesen halt meg, az 51 eves kisfia talalt ra, es vette eszre, hogy nem itta meg a reggeli kavejat amit odakeszitett. Nagypapa 91 evesen halt meg.

Nem lehet egyes történetekből kiindulni. Akarsz gyereket, vagy nem?

Én nemsokára fogok szülni, pont betöltöm a 37-et, tehát én sem vagyok huu de fiatal. A volt osztálytársaim közül (25: lány, 3 fiú) szinte kivétel nélkül mind ilyen 20-22 évesen szült. Közülük 80%-a a szülei vagy Anyós/Após nyakára szült gyereket, és a mai napig egy háztartásban élnek. Van ahol négy generáció is!

Pár hete egy baráti társasággal kávéztunk és ott összefutottam egy volt osztálytársammal. Később mindenki megjegyezte, hogy mennyivel idősebbbek néz ki nálam. És valóban. Amiket így a közösségi médián látok, szinte mind le van robbanva. Persze ismerek fiatal igényes Anyukákat is, de szerintem sokat számít, hogy ki hogyan alakította az életet és milyen feltételek mellett vállalt gyereket. Én megőrültem volna, ha Anyóssal kellene egy háztartásban élnem, pedig jóban vagyunk!

Az ember másokhoz alkalmazkodik, muszáj kompromisszumokat kötni és sok mindent lenyelni!

A fentiekkel ellentétben, én voltam az egyedüli, aki egyetemre ment. Két szakot sikeresen elvégeztem, férjhez mentem és külföldre költöztünk. Sokat utazunk, nyáron tengerre, télen sielünk. Szépen felépítettünk az életünket, külön élünk és senki sem szól bele a dolgainkba.

Pont ilyen körülmények között akartunk gyereket vállalni és nem más nyakára, a nagy semmire!

Mindenkinek meg van a saját élettörténete.

Van aki mint pl. jómagam, először szeretne valamit lefektetni az életben, van aki egyszerűen nem talál megfelelő párt és olyanokból is sajnos rengeteg van, akik éveket küzdenek, hogy összejöjjön a baba. Ha valakinek az álma 40 évesen teljesül, akkor én annak szívből örülök.

Aki azt írja, hogy járókerettel megy majd a ballagásra...nos, had áruljak el valamit: a mai világban semmi sem garantálja azt, hogy a szülő biztosan ott lesz. Azzal is történhet valami (ne adj Isten) aki fiatalon szül (betegség, baleset..).

34 vagyok.

Igen utolsó...sok nőt ismerek én is, aki más nyakára szült, alig él még. Én is egyetemre jártam, nyaralni gyerekkel és nélküle is.

Nekem pl párom 36 évesen halt meg balesetben...szóval semmire nincs garancia (de gyereket úgy vállaltam, hogy ha egyedül maradok is jól meglegyek és meglegyen mindenünk.

Szerintem késő, de attól még lehet, ha ti így érzitek jónak. Az meg hogy hogyan alakul úgyis utólag derül ki, lehet hogy pont ti fogtok 100 évig élni, sose lehet tudni.

Ha 40 lennék és akarnék gyereket, úgy érezném fizikailag is jól vagyok hozzá, nem zavarna az esetleges később mi lesz vele kérdés, akkor belevágnék, és nem érdekelne más véleménye.

De őszintén szólva én 29 évesen vállaltam és nem tudom elképzelni, hogy 40 évesen képes lennék erre. Most fáj mindenem, az egészséges tudatos életmódom ment a lefolyóba, a koleszterinem az egekben és csak 2 éves a gyerek.