40 vagyok, nem késő még (első) gyereket vállalni? A férjem idősebb.

4-es.

Én tudok neked olyan 76 éves bácsit mutatni aki a legnagyobb nyári kánikulába bicikliturán napi 60-70 Km távokat lebiciklizet. A pláne a dologba hogy ő volt a túravezető. Úgyhogy egyáltalán nem biztos hogy kell majd a szülőknek a járokeret. A nagymamám 92 éves. 90 éves koráig önnálloan kint dolgozgatot a kertjébe. Igaz most már elkélne neki egy járokeret, de boldogul anélkűl is, igaz most már ápoloi is vannak. Tehát ha aktiv életet él valaki akkor nagyon sokkáig kihuzhatja különösebb segítség vagy segédeszköz nélkűl is. Nem minden a fiatalság.

@6, nyilván nem minden huszonéves anyuka olyan :) eszerint te is kivétel vagy. De sok olyat olvastam már itt, akik az idősebb terheseket kvázi temették.

Na és hogy a kérdésre is válaszoljak: nem késő.

Most még lehet nem késő, de 1-2 év múlva az lesz. Nem azért, mert itt gyakorin azt gondolja valaki, vagy mert 60 éves leszel a gyereked ballagásán, hanem azért, mert a nők nagyonnagy részének ennyi idősen már nem sikerül. Egy 42 éves nőnek lombikkal is mindössze 2% esélye van saját petesejttel a terhességre, spontán még ennél is kevesebb. (Persze nem lehetetlen, de a kivétel csak erősíti a szabályt.)

Ha szeretnél gyereket azt most kell eldönteni és belevágni.

40 évesen szülni szerintem határeset, de 40 évesen még azon tanakodni, hogy egyáltalán belevágj-e... Na az már elég késő.

Mondom ezt 40 éves (30-asként szült) anyaként. Ennyi idősen már tudnod kéne mit akarsz. Határozottan, nem tanakodva.

Ha terhes lennél, azt mondanám, hajrá.

De te még csak tervezed, nem árulod el a férj korát, ergo biztosan nem 1-2 évvel idősebb, és idegenek véleménye kell a döntéshez. Mire ebből gyerek lesz, késő elsz.

Első gyerek esetén szerintem oké, feltételezvén, hogy eddig nem volt lehetőséged. Még másodikra is oké lehet (hogy legyen testvér...), de harmadikat negyediket már biztosan nem szülnék.

Én amúgy a 40 éves szülinapomon estem teherbe, a kislányom már 5 éves, eddig minden a legnagyobb rendben, de kistesót már nem bírtam volna, nekem 2 év elég volt a nemalvásból. Ezt a részét fiatalon jobban bírtam volna szerintem, bár az akkor 30 éves húgom, akivel együtt szültünk, semmivel sem bírta jobban, pontosan ugyanúgy voltunk kipurcanva az első időkben, úgyhogy egyelőre ott sincs második. Maga a terhesség és a szülés teljesen sima ügy volt, a gyerek is egészséges (a terhesség és a szülés is a húgomnak volt nehezebb, végül altatásban császározták - ez persze csak az ő esete, de tényleg nem biztos, hogy attól hogy valaki korábban szül, az annyival jobb. Az idős szülők probléma valahol érthető, de a 35 évesen és a 40 évesen szülők között szerintem nincs olyan óriási különbség ezen a téren, attól függ, ki hogy tartja magát.

Ne mások döntsenek, ha titeket nemzavar, hagy nagyszülői korban lesztek mire felnő, akkor hajrá. Nevelő apukám és párja is 40 felett lettek szülők lombikkal. Most az én fiam 7 éves az ő fiúk 12. Szuper nagyszülők és szülőknek is elég jók, de most már kezdenek fáradni, kb eddig voltak fittek, most már azért nehezebb a lépést tartani.

Nyilván okkal nem volt eddig gyerek, egynek még nem késő, de elsőhöz igen, mert az azt vetíti előre, hogy lesz még. :)

Én 45 felett már nem vállalnék, de ez már lélektani határ, és csak akkor, ha úgy hozza a sors, hogy addig nem jött össze.

Ha ti úgy érzitek szeretnétek és bórjátok majd, akkor most minél hamarabb hajrá.

Nálam a 44 a lélektani határ. Nem tudom miért. Jó magam - ehhez képest - örülök, hogy 40 évesen összejött. Jobb lett volna pár évvel hamarabb, de ez lett.

Jelenleg az ovis szülők között van idősebb is nálam, meg egykorú, meg egészen sok aki 4-5 évvel fiatalabb csak. Igazán fiatal (értsd. 28-32 körüli) szülőtárs kettő van csak.