Lányok, akik régóta vártok hiába egy kisbabára. Csatlakoznátok hozzám?

Én is hasonló cipőben járok, 2,5 éve nem védekezünk, idáig eredmény nélkül... és úgy érzem, rámfér egy kis lelki támogatás... Talán kicsit könnyebb lesz, ha sorstársakkal beszélgethetünk az érzéseinkről, mert részemről már érzem, hogy kezdenek rossz irányba menni a dolgok. Gondolom, azért is élhetem meg még rosszabbul a helyzetet, mert 10 hónapja külföldre költöztünk, így mindenkitől távol vagyunk, gyakorlatilag elszeparálva a korábbi életünktől, és mindenkitől, aki fontos. A párommal csak mi vagyunk egymásnak, de a csajos lelkizésre ő nem mindig vevő. Orvoshoz még nem fordultunk, de az itt (Norvégiában) egyelőre nem is lehetséges, egyszerűen csapdában érzem magam.

Biztos vagytok még páran, akik nehezen élitek meg a gyermektelenséget, talán könnyíthetünk magunkon, ha kibeszéljük a negatív érzéseinket!