Túlsúlyos nők hogyan esnek könnyen teherbe?

A mai túlsúlyos nők többsége bizony a hormonjai miatt kövér, hiszen egy pcos is pl hormonprobléma!

Az is igaz, hogy a doki ha meglát egy kövér nőt, az az első minden vizsgálat nélkül hogy folyjon le, a mai orvosokból többségéből hiányzik már az, amire esküt tettek.

Én egyébként így általános dolgokat nem látok környezetemben. Mindenféle súlyú anyukát ismerek 50kg-150kg-ig, ugyanígy olyanokat is, akiknél nem jön össze egy ideje.

#11 vagy azért vannak hormon problémái, mert kövér?

Én nem voltam, vagyok elhízva 50 kg vagyok 158 cm. Nekem is volt pcos (fogamzásgátló elhagyása után alakult ki), fél év rendszeres edzés (ha nem is minden nap, de kétnaponta min. 30 percet nyomtam a fútógépen) után felszívódtak. Azóta született 2 gyerekem és folytatom az edzést és odafigyelek az étkezésre, minden rendben van.

Nem lehet minden orvos hülye, ha egyből a fogyást javasolják.

A kövérség önmagában semmit nem jelent teherbe esés szempontjából. Egy nő, aki simán csak el van hízva, ugyanolyan eséllyel esik teherbe, mint egy olyan nő, aki nem.

Tényleg más kérdés a hormonális gond, és valóban sokan "bemondják", hogy a hormonjaik miatt vannak elhízva, miközben simán csak sokat esznek és nem sportolnak semmit. Ennyi a magyarázat. Nem kell túlgondolni. Senki nem szereti azt mondnai, hogy azért vagyok kövér, mert nem figyelek az egészségemre. De amúgy meg senkinek semmi köze hozzá.

30 kiló túlsúllyal estem teherbe. (Még) nem volt semmilyen problémám. Se hormon se cukor se nőgyógyászati baj. Egyszerűen csak nem vigyáztam magamra és azt ettem amit akartam: nem hazudok, szeretek enni és meghíztam. Ma már nem így van, de mindegy is.

Nem stresszeltem rá, nem mértem a hőmet, mi nem naptárra meg ovutesztre dugtunk, hanem azért, mert szeretjük és kívánjuk egymást.

Abban igaza van pár hozzászólónak, hogy tényleg hajlamosak a dokik mindent a túlsúlyra fogni. Egy példa a környezetemből: barátnőm elesett, és fájlalta a bokáját sokáig utána. Volt röntgenen, mondták, hogy semmi baja, pihentesse. Utána fél év múlva is ugyanúgy fájt neki. Elment megint dokihoz, megint röntgen, mondták neki, hogy azért fáj, mert túlsúlyos, fogyjon le, és nem fog fájni. Nem hagyta annyiban, elment másik orvoshoz, megint röntgen és kiderült, hogy egy darabka csont letört a bokájában azért fáj. Ezek után kérdem én, hogy ha nem lett volna túlsúlyos, akkor második alkalommal mit mondott volna neki a doki? Egyértelmű, hogy ráfogta, hogy azért van, de ha nem lett volna túlsúlyos, akkor jobban megnézte volna azt a nyomorult röntgent, hogy mi lehet a baj ténylegesen?

Lehet, hogy elsőre offnak tűnik, csak arra szerettem volna mindenféle véleménynyilvánítás nélkül rámutatni, hogy bizony hajlamosak az orvosok is rálegyinteni az emberre, ha túlsúlyos.

Szerintem ennek semmi köze a súlyhoz.

Első lányommal második hónapban teherbe estem 75 kilóval (az se kevés, de ez nekem 20 kiló fogyás után lett ennyi)

Második babám véletlenül fogant, akkor 117 kiló voltam. A baba nem maradt meg, súlytól független okok miatt. Pánikszerűen elkezdtem fogyózni, 2 hónap alatt fogytam 25 kilót. A harmadik baba már így fogant meg első hónapban. Ekkor is 92 kiló voltam.

Ráadásul mindkét lányom erősen koplalós diéta után fogant (napi 600 kalória, minimális, sokszor 20-30 g ch).

Szóval szerintem van, aki termékenyebb és van aki kevésbé.

Azt nem tudhatod, mennyire könnyen estek teherbe azok, akik sorra jelentik be a dolgot. Vékonyan sem feltétlenül jön össze egyből, ez nem feltétlenül függ össze. Akiket ismerek PCOS-al, 3-ból 2-nek azonnal összejött, mert odafigyelt az evésre és mozgásra, tehát a hormonális problémák nagy százaléka súlytól függetlenül is kikerülhetők ha gyereket akar az ember.

Mondjuk az tény, hogy bizonyos súlyhatár felett már a menstruációs ciklus is felborul, kimaradnak esetleg peteérések, ilyesmi, hasonlóan mint amikor valaki nagyon lefogy, csak más okból. Úgy nyilván nehezebb, de gyanítom az ismerőseidnél nem ez lehetett a probléma.