Ha megtehetnéd, szülnél otthol?

Amíg nem volt gyermekem, azt mondtam volna, hogy igen, inkább otthon, mint a kórházban. Rettegtem a kórháztól, pedig soha nem voltam bent fekvő beteg. Amikor terhes lettem, már eszem ágában sem lett volna bevállalni, sokkal fontosabb lett az én kényelmemnél a babám élete. Jól is tettem, mert az első gyermekem sürgősségi császárral született, ha nem vagyunk kórházban akkor nem élne. Ezután pedig már fel sem merülhetett bennem ilyen kósza gondolat.

Nekem a harmadik baba születése sikerült "szépen". Tapasztalat meg horror már volt mögöttem, ezért már nem féltem, jobban tudtam arra figyelni, amire kellett. Nem utolsósorban pedig éjjel volt és senki nem volt rajtunk kìvül a szülészeten, így nyugalom is volt még egy tündéri szülésznő, aki időnként jött, de szinte észrevétlenül, mert abban maradtunk, hogy egyedül szeretnék lenni nyugodtan, szólok, ha szükség van vmire. Ehhez kellett egy adag szerencse is, ám még ezek után sem vállalnám otthon a kockázatot.

Utólag azt mondom, hogy jobb lett volna otthon szülni a fiunkat, sőt a nőgyógyászom is ezen a véleményen volt, mert nagyon közel lakik hozzánk, és mivel gyorsan zajlott minden, csak átugrott volna szó szerint. De mivel előre nem tudhatom, hogy mi lesz, így nem kockáztatnék, habár gyűlölöm a kórházat, főleg a nőgyógyászati dolgokat, a helyzetet, ami ott van. Eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne ha a másodikat itthon szülném, dokim véleményét is kikértem. Ő nem támogatja, de azt mondta, ha mindenáron otthon szeretnék szülni, akkor viszont eljönne, hogy ott legyen, de inkább mondjam el, hogy mi volt a baj a kórházi szüléssel és dolgozzunk azon, hogy minden úgy legyen a következőnél, hogy otthon szülés nélkül is szép emlék maradjon. De csak gondolati síkon maradt az otthonszülés, mert nem mernék kockáztatni, végig ott motoszkálna bennem a mi van, ha baj lesz.

Soha nem kockáztatnék be egy oxigénhiányt a kényelmemért cserébe. Ennek megfelelően választottam orvost is magamnak, akinek ez a fő szempontja. Az első gyermekem sérült lett, jó eséllyel műhibák sora közrejátszott, a másodiknál ezt a luxust nem engedtem meg.

Nem szülnék itthon! És ha valami gond lesz? Áhh .. Nem élném túl..

Nem szülnék otthon, inkább mindent megteszek, hogy a kórházban szülésem az elképzeléseimhez igazodjon (ne erőltessék a gas and air-t, gátmetszés csak ha muszáj, rögtön rám tegyék a picit, várják ki a breast crawl-t, hagyjanak hármasban egy kicsit stb.) Persze a szülési terv nem szentírás, de szerintem az ott dolgozóknak is nagy segítség, hogy nem kell mindenre rákérdezni, mert tudják az irányelveket a vajúdó anyukánál.

28-as, hacsak nem külföldön élsz sokat fog segíteni a szülési terv valóra válásban ha magyarul beszélsz a kórházi személyzettel :).

Uh, basszus, fel se tűnt :D Angliában élek egy jó ideje egynéhány szüléssel kapcsolatos kifejezést csak így tudok (pl a breast crawl- mikor a baba magától mozdul először a szopásért, arra van magyar kifejezés?) a gas and air-t nem tudom otthon használnak-e, ha jól tudom kéjgáznak hívják.