Miért vannak általában az anyukák negatív véleménnyel arról, aki császármetszést szeretne?

Én kértem a programcsászárt. Nem volt orvosi indoka, én döntöttem így.

"A császár után hetekig nem vagy az igazi"

Ez így nem igaz. A műtét után 8 órát kellett feküdnöm, majd a saját lábamon mentem a szobámba. Utána meg a folyosón sétálgattam. Másnap délelőtt hozták a kisfiamat, semmi problémát nem okozott az ellátása. Fájdalmaim egyáltalán nem voltak.

Sokan egy kalap alá veszik a sürgősségi és a programcsászárt, pedig óriási a különbség. Voltak még az osztályon velem együtt programcsászárosok, de senkinek sem volt semmi baja.

Rengeteg negatív kritikával találkoztam, mert így döntöttem. Ha az illető a véleményét emberi módon adja elő, akkor nyugodtan tudtunk vitázni is a témáról. A primitív vélemények viszont nem érdekelnek.

Azt viszont észrevettem, hogy sok alpári véleményalkotóból egy idő után kibukik, hogy én nem is szenvedtem és stb., stb.

Most akkor szenved egy császáros, vagy nem szenved???

Amíg nem műtöttek meg, azzal riogattak, hogy nagy, hasi műtét és borzasztó fájdalom, utána meg azt mondták, hogy a könnyebb utat választottam.

Egyébként szülész ismerőseink javasolták, hogy programcsászárom legyen, szerintük jobb megoldás. Igazuk lett.

Kedves 43-as!

Igazad van. Nem jól fogalmaztam. Számomra a császár jó volt, a másikat nem próbáltam, de ezután nem is próbálnám meg.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én nem a fájdalomtól féltem, elég kemény fából faragtak. Ráadásul minden téren a természetes dolgokat tartom a jónak. Ami miatt elkezdtem beszélgetni a szülész ismerősökkel, az az volt, hogy a terhesgondozás során pár kisgyermekes anyával is beszélgettem a várakozáskor és sokan elmesélték a "természetes" szülésüket. Hát az, hogy naponta indítgatnak, oxytocin terhelést végeznek, burkot repesztenek stb., számomra elég messze van a természetestől. Számomra a természetes szülés az, ha hagyják az eseményeket a maguk tempójában zajlani (persze csak akkor, ha nincs probléma). Sokan mesélték, hogy a hosszú vajúdás miatt lett oxigénhiányos a gyermekük kisebb-nagyobb fokban. Én elsősorban ezt szerettem volna elkerülni,ezért döntöttem a programcsászár mellett. Azt azért érdemesnek tartom leírni, hogy az össze szülész ismerősünk (beleértve osztályvezető főorvost is) lánya programcsászárral szült.

Szomorúnak tartom hogy a sok szülész ennyire nem bízik a természetben, és ahelyett hogy épp a természetes szülést pártolná (vagyis nem indítgatna feleslegesen meg nyomná az oxit gyorsítás céljából stb stb.), a császárt pártolja.

Egyébként nekem abban a szerencsében volt részem háromszor is, hogy az ország egyik természetes szülést pártoló orvosával szülhettem, illetve inkább csak a jelenlétében, mert konkrétan nem sokat csinált, kivéve az egyik esetben, amikor némi komplikáció lépett fel, de ő remekül tudta hogy mikor és mivel kell közbe lépnie, így minden jól alakult.

Alapvető probléma, hogy senki nem segíti az anyákat, hogy önbizalmuk legyen, hogy "legyenek kapcsolatban saját testükkel", hogy irányítsák a dolgokat, a magyar szülészeti gyakorlat fényévekre van ezektől a dolgoktól, bár vannak jó kezdeményezések.

Úgyhogy Téged nem hibáztatlak és a többi császárt választó anyukát sem (hiszen mindenki a tudása szerinti legjobbat akarja, ez nem is kérdés számomra!), de az orvosokkal baj van, nem is kevés...

"de az orvosokkal baj van, nem is kevés..."

Nem szabad arról megfeledkezni, hogy sokkal több a szülész elleni műhibaper természetes szülés esetén, mint programcsászárnál.

Nem csodálom, hogy sokan félnek.

Az én dokim meg pont amellett volt, hogy sokkal jobb a gyereknek és nekem is, ha természetesen szülöm meg. Azt mondta, ha nagyon akarnám, megcsászározna (program), de ő a feleségét sem programozta, pedig megtehette volna... Szerintem minden orvos másképp van ezzel (is).

Nekem bejött amúgy a természetes szülés, kibírható volt és utána villámgyorsan regenerálódtam.

"Nem szabad arról megfeledkezni, hogy sokkal több a szülész elleni műhibaper természetes szülés esetén, mint programcsászárnál.

Nem csodálom, hogy sokan félnek."

Ha egy sebész a műhibáktól való félelmében nem gyakorolja normálisan a hivatását, az régen rossz. Akkor minek ment sebésznek? (Menjen házi orvosnak)

Egyébként meg ez a tény nem mond ellent annak, hogy ha a természetes szülésre törekednének (ez alatt nem az elterjedt orvosi gyakorlatot értem, ahol "szülésbeindulásig vizsgálnak", hanem a háborítatlan szülést!) akkor nem lenne műhiba sem, mert egy háborítatlan szülésnél nincs beavatkozás, csak szülés kísérés, tehát nincsenek olyan művi beavatkozások, amiket el lehetne hibázni...

Saját feleségét elvileg nem "szülesztheti" egy orvos és nem is műtheti etikai okokból.