Mi a véleményetek az apás szülésről? Én nagyon szeretném, már arra hangoltam magam, és így az utolsó héten a férjem megijedt! Bíztassam, vagy fogadjam el a döntését?

Szerintem ennek közös döntésnek kell lennie, erőltetni semmit nem szabad. Én pl. eredetileg elleneztem, a férjem úgy volt vele, hogy ő szívesen ott lenne, de ha nem szeretném, megérti. Ahogyan közeledett a szülés, puhult az álláspontom, úgy mentünk be a kórházba, hogy a vajúdás alatt bent lesz, a "gázos" részeknél meg nem. Végül végig bent volt, mert csak szorongattam a kezét, nagyon jó volt, hogy ott volt.

Személyiségfüggő is a dolog. Én csak arra vágytam ott, hogy velem legyen és fogja a kezem. A férjem alapvetően nagyon nyugis típus, csak biztatott, nem drigált, stb. A barátnőm viszont elvárta (volna), hogy a férje számoljon neki légzéshez, ideges lett, amikor szerintem a férje nem jól számolt, a féj sem volt túl nyugodt, folyamatosan ki-be járkált, ahogyan éppen bírta....szóval az ő esetükben nem volt túl pozitív az együttszülés....

Javaslom, készüljetek ti is úgy, hogy a vajúdásra bemegy és majd látjátok, hogyan alakulnak a dolgok. :)

Miért lett manapság ennyire divat, hogy a férj nélkül nem askarnak szülni a nők? Régen is megszülettek a gyereke, amikor sem az apa nem volt bent, sem fájdalomcsillapítót sem kaptak az anyák. Mégsem panaszkodott annyit a többség a "jaj,de nehéz" miatt.

Semmiképpen ne erőltesd, bízd rá.