Miért nem mondják meg a nőknek az igazat a sima szülés milyen pokoli fájdalommal jár?

Szerintem mindkettő ugyanolyan.Nem mindenki ugyanugy èli meg, szobatàrsam 3900gramm 58cm-es gyereket szült termèszetes ùton ês utàna egy òràval kàveèrt akart menni.

Nekem csàszàr utàn nem kellett fâjdalomcsillapìtò se, de könyörögtem, hogy felàllàs előtt előbb a földre eshessek mert nem volt az àgyon felhùzò.egyèbkènt mindenki gondolhatja hogy pokolian fàj, kijön belőled 2-3 kg 50 cm körüli csomag...nyilvàn a legnagyobb fàjdalom nem??

Tényleg nem vagyunk egyformák, éppen ezért felesleges egymásnak esni. Szerintem mindenki tapasztalása valós, még akkor is, ha 180 fokban tér el a másikétól.

Az első babám sürgősségi császárral született, altatásban. A műtét után 24 órán át hanyatt kellett feküdnöm egy 3 kilós homokzsákkal a hasamon. Olyan volt, mint akit kerékbe törtek, és amikor fel akartam kelni (közben végig nővérkék mosdattak alul...), akkor nem bírtam lábra állni, annyira szédültem. Mondták, hogy 2 hétig semmi nehezet ne emeljek, de hát ott volt a 4 kilós kisfiam, akit etetni, pelenkázni, öltöztetni kellett. És csövek lógtak ki belőlem, meg kanülök. Borzalmas volt. A 2. és a 3. babámat természetesen szültem, a 2.-at 4, a 3.-at 1,5 óra alatt. A 3.-ikkal akkora szerencsém volt, hogy 3,5 ujjnyi tágulattal mentem a szokásos vizsgálatra, úgy, hogy nem voltak fájásaim. A szülést követően (2 pici öltéssel varrtak össze) rögtön megfürödtem, magam vittem át a holmimat a kórterembe, lett hamar tejem és a gátseb is csak egy napig volt érzékeny. Összességében jóval többet kínlódtam a császárral, mint a természetes szüléssel, és tudom, hogy másoknál ez nincs mindig így.

Az utolsó válaszolóval egyetértek teljesen.

Nekem a 2. bébivel volt kb halálfélelmem a fájdalomtól, de tudtam, hogy nemsokára vége lesz, és utána mennyivel jobb lesz. Ez volt délután, estére már egy 4 kilós bébivel könnyebben teljesen fitten sétálgattam, mert a babát nem adták oda, csak következő reggel, viszont már nagyon untam és kényelmetlen volt feküdni.

Hasi műtétem még nem volt, de nem is biztos, hogy szeretném kipróbálni, ha nem muszáj.

Nem akarok bezzegelni, de azért nem mindenki szív ekkorát a szüléssel.

Mi 3 óra alatt mindennel együtt megvoltunk, abból kb. háromnegyed óra volt olyan, hogy az anyámat eladtam volna, ha az segít. Igen, fájt. De mondták előtte, hogy iszonyat lesz. Készültem is, bár úgy álltam a dologhoz, hogy akármi lesz, kibírom. Hát, azért meglepetésként ért, hogy amire készültem, annál sokkal brutálisabb fájdalmak is voltak. De addig tartott, amíg ki nem bújt a baba. Másnap már semmi bajom nem volt, csak a gyereket bírtam alig megtartani. El nem tudom képzelni, hogy egy császárral jobban jártam volna. Egy ismerősöm ugyanakkor szült császárral, mikor én. Ő 3. napon még derékszögben közlekedett, úgy, hogy közben a férjére támaszkodott. Köszi, de nem. Szerintem aki amelyiktől jobban fél, neki az a nehezebb. De nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy kinek melyik a jobb.

Szuper, megint egy provokatív, értelmetlen kérdés.

Tök mindegy ki melyik módszerrel szül, a végeredmény ugyanaz. És azt hiszem nincs az a fájdalom amit egy Anya ki nem bírna a gyerekéért. És bármennyi ideig is tartott, bármennyire is fájt a gyerek nem maradt bent, és utána mindenért kárpótól.

Véleményem szerint nincs különbség a "császáros Anya" és a "természetesen szülő Anya" között.

Az mondjuk tény (de ez csak az ÉN véleményem!!!! ) hogy sosem fogom megérteni azt aki DIREKTE módon császárt kér. (nyilván a sűrgősségi császár nem tartozik ide)

Nekem a szülésről mindig a természetes módon szülés jut eszembe. És a császárról mindig az, hogy egy hasi műtét. Én pl. jobban féltem attól, hogy ne legyen császár a vége, mert ott akkor érzéstelenítenek (a barátnőm szerint az EDA valami borzalom volt), vágnak, széthúznak.

A természetes szülés sem "szebb" ha belegondolunk, de az Én szülésem pl. 3 óra volt a kórházba meneteltől kezdve, és 4 óra múlva zuhanyoztam. Tény, a gátmetszés 3 napig fájt, húzódott, de utána sokkal jobb volt. Az itthoni első hét alatt kipotyogtak a varratok.

Simán szültem, első baba, nem volt vészes. Szülés után odahozták a picit, rá 15 percre elindultam tusolni, csak a doki visszaparancsolt az ágyba. Mikor 2 óra múlva bevittek a többi anyukához a szobába, csak császárosokhoz kerültem.5-en voltunk. Még csak megmozdulni sem tudtak. Én meg szülés után 3 órával mentem magamnak kajáért. Még kérdezték is hogy nekem nem fáj-e a varrás:):) Fájt egy kicsit, de nem volt vészes.

Amúgy szerintem mindenki máshogy éli meg, nincs két egyforma szülés, akár császár, akár sima.

26-ossal sok mindenben egyetértek.

De nem bírom szó nélkül hagyni, az EDA egyáltalán nem fáj, én kaptam, és még igazán kellemtelennek sem mondanám. Az más kérdés, hogy nekem sajnos egy idő után nem hatott...