Hogyan tetted túl magad lelkileg azon, hogy császármetszésed volt?

32 hétre sos császároztak. a lányomat egy hetesen foghattam a kezembe. Orvosi nemtörődőmség és a nővéri hozzáállás nagyban hozzájárult a koraszüléshez. (ha nem is végig de még 1-2 hetet lehetett volna húzni a szülést). mindezek után több mint valószínű hogy nem lesz másik gyerekünk. Soha sem jutott eszembe azon agyalni hogy hogyan szültem. majdnem mindketten meghaltunk, így bevallom, így is "hősnek" éreztem magamat és a lányomat. Én küzdöttem magamért és érte, a lányom meg a kis életéért. Ez számít csak!

idővel te is rendezni tudod magadban a dolgokat, hisz láss engem. nemhogy 13 óra múltán, de egy hét után foghattam csak meg a lányomat.kb. 5 percre aztán ment vissza az inkubátorba és oxigén alá. nagyon sokan hónapokat várnak az első ölelésre. Te így is nagyszerűen helyt álltál, ezen ne emészd magadat!

Szia!

Szerintem igenis szültél!!! Csak az orvosnak egy icipicit többet kellett segítenie. Mindig erre gondolj, ha ránézel a Babádra!

Belegondolok a 30 óra vajúdásba, hát az nagyon durva!!! Én nem tudom, hogy bírtam volna!

Azért mert egy-két nagyképű anyuka azt mondja, hogy aki császárral szül nem szül nem vagy kevesebb.

Akik így gondolják, kívánom nekik azt, amit én átéltem császár után: nem tudtam felkelni az ágyból, és nem tudtam elhozni a gyerekemet a megőrzőből mert pár lépés után majd összeestem annyira gyenge voltam. A 4. emeleten lakunk és nem tudtam levinni a gyereket nagyon sokáig mert úgy fájt a vágásom. Míg a természetesen szülő nők már pár órával szülés után ott sétálgattak a folyosón a gyerekkel, én ezt csak nézhettem fekve, örültem, hogy el tudok úgy fordulni, hogy a gyerek szopizhasson.

Tehát nekem ezek után senki ne mondja azt, hogy én nem szenvedtem úgy, mint egy természetes úton szülő nő.

Vágytam rá én is, hogy szüljek nem lehetett, nem sírok örülök, hogy van egy egészséges szép kislányom, és nincs hiányérzetem, mert frontkor vagy amikor fel kell vennem a 6 kilos lányom érzem, hogy itt van.