Szülés után a kórházban miért akar mindenki egyágyas szobába kerülni?

Ez szerencse kérdése nagyrészt!

Én nem akartam privát szobába menni, de két néma, magának való, szinte flegma nő várt a szobában, ahova tettek. Semmit nem szóltak hozzám, lehet mondjuk, hogy szenvedtek, vagy valami, de elég barátságtalanok voltak.

Ráadásul nekik többedik baba volt, és nem segítettek semmit, én meg ott égtem előttük, hogy azt sem tudom, mikor kell tisztába tenni egy gyereket, és hogy kell fogni. Inkább önbizalom romboló volt.

Ők két nap múlva mentek haza, és egy éjjelt egyedül voltam, na az volt a Nyaralás! Felszabadultam, végre kettesben lehettem a babámmal, és a látogatók is be tudtak jönni hozzám nyugodtan.

Utolsó éjjel jött két másik lány, velük meg olyan jó volt, hogy éjjel azért nem aludtunk, mert nem bírtuk abbahagyni a beszélgetést.

Hat a hajlektalannak is kell szulnie valahol. O is ember!

Kulonben Svajcban lakunk, egy privat szoba Chf. 12 000 lett volna, az kb. 2 400 000 forint, na erre mondtam, hogy nem tudom (es nem is akarom) megengedni magamnak...

Én írtam a hajléktalan nőt. Amúgy megsúgom, hogy abba a szobába kerültem volna én is. Igaz, nekem "csak" 2 napot kellett volna kibírnom a társaságába.

Kedves utolsó! Persze, hogy kell valahol szülnie, de azért megnézném, hogy mit szólnál hozzá, ha Melléd fektetik be nyáron, 40 fokba. A babád kb. 20 centire tőle...És persze semmi sem volt nála, de ez mellékes.