Anyucik, mesélnétek nekem a vajudásotok utolsó órái / perceiről ? Kb 2-3 perces fájásos időszakról

Én 20órát vajúdtam, amikor megcsászároztak, mert nem tudtam volna megszülni. Nekem is estével indult, tehát már előző nap reggel óta ébren voltam, nagyon kimerültem. Én akkor már megkönnyebbültem (eredetileg nem akartam császárt.) Emlékszem, nagyon sürgettek, és én el is felejtettem, hogy bakker, nekem még attól vannak fájásaim 🤣(Akkor már vagy 1 órája tolófájásaim voltak). Ahogy kimondták, hogy műtő, el is felejtettem, hogy amúgy benne vagyok egy szülésben. Szóval hirtelen még jobban utáltam mindenkit és mondtam, hogy hagyjanak már ezzel a sürgetéssel, hát fáááááj!

Előtte meg csak szívtam a gázt egyre gyakrabban, mint valami drogos. Emlékszem, mondta a szülésznő, engedjem már el egy kicsit, már egy palackkal elszívtam. Én meg csak annyit mondtam, nem baj, van ott még egy palack!🤣

Én csak 24 órát vajúdtam és pár órát tudtam is aludni előtte (hajnali 3-kor indult), de így is kimaradt az utolsó pár órának a nagy része. Talán jobb is így, különben nem lett volna kistesó ;). Az megvan, hogy 5-6 órával a kitolás előtt már ott tartottam, hogy nem bírom tovább, 3 órával előtte ezt már az orvosnak is megmondtam, akkor már biztosan voltak 3 percesek a fájásaim, utána vagy félkómásan folyattam a hasamra a meleg vizet vagy a sámlin ülve, az ágyra dőlve próbáltam létezni, két fájás között szerintem még aludtam is 1-1 percet. A kitolás nem fájt, de ott sem sokra emlékszem, arra sem, hogy felsírt-e a baba, amikor megszületett. Az megmaradt, amikor utána összevarrták a hüvelyemet :S.

A másodiknál nem voltak 2-3 perces fájások a vajúdás alatt, talán 8 percnél tarthattam, azt is rendszertelenül és gyengén, amikor indult a kitolás, de ott is lehet, hogy több telt el 3 percnél két fájás között. Annyira gyors volt, hogy szinte fel sem fogtam, hogy már szülök, mire a kezembe adták.

2x szültem, mind 3 és 3,5 óra alatt. Indított volt mind a 2. Egyből erős fájásaim voltak. Az elsőnél nehezebben bírtam, azt mondták, sokáig fog tartani, mert végig rendszertelen volt. Lélegezni nem tudtam normálisan, állandóan izéltek a szülésznők (1 szülésznő, és 1 szülésznő tanuló) hogy el fogok ájulni, ha nem lélegzek normálisan, de nem segítettek volna benne. Kb csak tüléltem. Nagyon én sem tudtam a világomat sem.

A 2.nál segített mindenben a szülésznő, azzal a légzéstechnikával jobb volt, amit mondott, és az általa javasolt pózok is segítettek. Meg alapból a tudat, hogy remélhetőleg az is gyors szülés lesz. Az utolsó 40 perc volt sokkal nehezebb, ott már nem tudtam figyelni semmi másra, csak a fájásokra.