Hogy beszéljem le a páromat az otthonszülésről?

Nekem problémamentes volt a terhességem végig. Fájásokkal mentünk be. Tágultam is. Minden oké volt. Aztán burkot repesztettek, és kiderült, hogy a baba belekakilt a magzatvízbe. Meg a szívhang is elkezdett romlani. Így azt mondták, azonnal császár. Na ez még szép lett volna otthon. A barátnőmnek is problémamentes terhessége volt. Neki a tolások alatt esett le mindig a szívhang. Aztán kiderült, hogy nem úgy illeszkedett be a baba a szülőcsatornába, ahogy kellett volna. A feje minden nyomásnál csontnak nyomódott. Ez esélytelen lett volna otthon. Ok. Nem törvényszerű, hogy otthon ilyen problémák lesznek, de én nem kockáztatnám a babám életét.

Korábban is voltak tragédiák otthonszülésnél. Ha a párod bevállalja az “oroszrulettet”, akkor sok sikert neki!

Nézd, én szülésznő vagyok és még viszonylag holisztikus szemléletű.

Nagyon nem ajánlom az otthon szülést, nagyon lutri az egész. Hiába a meghitt hangulat otthon, egy másodperc alatt pokollá tud az is vállni, elég csak a babának rosszul fordulnia, ezt nem tudja befolyásolni. Ilyenkor mi is összeszaladunk és nem "egyként" oldjuk meg a problémát, hanem minimum 2 orvos meg 2-3 szülésznő. Na most hogy neki ott lesz az az 1 bába... Édes kevés, a legtöbb manőver nem egy emberes feladat.

Az, hogy problémamentes volt eddig, azt az ég világon nem jelent semmit, mint mondtam, egy rossz forgás is vezethet problémához.

Arról már nem is beszélnék, hogy az otthon szülések kis százaléka végződik kompletten sikeresen, nagyobb százalékban pedig csengetnek a szülőszobán, hogy "otthon szültünk, de a lepény bent maradt". Nagyon jó kilógó köldökzsinórral, véresen megjelenni, de tényleg. Nem mellékesen baromira veszélyes.

Elég öntörvényűnek hangzik ez a kismama, aki sajátosan éli az életét. Ő az a fajtának tűnik, aki a saját kárán tanul.

Szerintem nem fogod tudni meggyőzni, legfeljebb ha saját maga is így érzi majd.

Kicsit jobb esélyekkel indulnál a meggyőzésében, ha lenne biológiailag közöd a gyerekhez. De így könnyen le leszel szerelve azzal, hogy mit szólsz bele, nem a te gyerekedet várja.

Sőt, ehhez szerintem hozzá is szokhatsz azután is ha, remélhetőleg problémamentesen, megszületik a baba.

"-Probléma mentes a terhessége, egészséges ő is és a baba is"

Én erre a pontra tudok tapasztalatból mondani ellenérvet. Második terhességem teljesen problémamentes volt, egészséges voltam én is, a baba is, simán végigdolgoztam volna akármeddig, ha nem egy keményebb tél köszönt be éppen, és a csúszós utakat már nem akartam nagy pocakkal reszkírozni, ezért inkább kivettem az éves szabimat, a szülésig. Szülés előtt 1 héttel szépen be volt fordulva (38. hét), minden tökéletes volt.

39. héten este jöttek a fájások, párom vidéken volt, szomszéd vitt be a viszonylag közel lévő klinikára. Este 9-kor értünk be, vizsgálatnál kiderült, hogy farfekvéses, lábtartásban van (egy héttel korábban fejvégű volt!). Dokimat riasztották, felmerült a császár is, de hirtelen a kisasszony elindult kifelé, doki épphogy odaért. A villámszülés + farfekvés okozott komplikációt, ha otthon akartam volna szülni a szuper tökéletes előzmények után a lányom egész biztosan nem élte volna túl. Szülés után 45 percig volt lélegeztetőn, 5/9-es APGAR-ral született, zúzódott a bal válla is. Ha nem az a doki van ott akkor, már úgy is sanszos lett volna, hogy nagyobb gubanc adódik. Szerencsére megúsztuk, azóta felnőtt, hamarosan diplomás, semmilyen maradandó károsodás nem maradt vissza nála. Otthon meg valószínűleg elvesztettem volna...

Mond azt,hogy ha az otthonszülés miatti komplikáció miatt lesz fogyi vagy halott gyereke,még el is hagyod és kínlódhat egyedül..

Amúgy te ezt a nőt nem fogod tudni lebeszélni erről,tanulj imákat serényen..

Én nem tudom felfogni, hogy egy anya, hogy képes a saját "kényelme" érdekében,kockáztatni a születendő gyereke életét/egészségét.(igen, a saját életét úgy rontja el ahogy akarja)

A szülés annak ellenére,hogy egy természetes folyamat,életveszélyes mind a babára mind az anyára nézve.