Magyarországon eljutunk majd oda, hogy lehessen választani, hogy hüvelyi úton vagy császárral szeretne szülni egy nő?

Remélem nem. ( de olvasd végig, mielőtt pontozol!)

Én úgy gondolom hogy ez nem egy témában inkompetens nő dolga, mert az, hogy valaki terhes és/vagy fél nem kompetencia.

Ha meglesz az a szaktudása, ami kell ennek az eldöntéséhez, majd akkor.

De!

Ahogy most van, az szörnyű.

Rengeteg kórházban szükség volna a “másállapotra”

Fele ennyi problémának, serülésnek nem kellene lennie.. a rengeteg felesleges oxitocin pedig fájdalmasabbá és kotrollálhatatlanná teszi a szülést.

A legtöbb altestu problémàt is ez okozza.

#másállapototaszülétetben

A császár egy nagy hasi műtét, amit csak indokolt esetben végeznek, legalábbis így kellene lennie. Azért ne lehessen már császárt választani, mert a nők manapság gyakran rettegnek a szüléstől és ezzel olyan érzelmi, lelki gátat alakítanak ki magukban, ami miatt esélytelenné válik a szülés természetes úton.

Biológiailag és anatómiailag is erre vagyunk beállítva és évezredeken át szültek így a nők, azért mert az utóbbi néhány évben divat lett a nők által sokszor könnyebb útnak vélt császár az még nem azt jelenti, hogy egy komoly műtétet választhatóvá kellene tenni.

Nem gyengének kell lenni és rettegni a szüléstől, hanem elfogadni, hogy a természetes úton történő szülés a természetes megoldás. A császárt pedig hagyjuk meg azokra az esetekre, amikor az valóban indokolt.

Ez a választható császár dologról amúgy mindig az jut eszembe, amikor iskolában a duci gyereknek kisírják a testnevelés óra alóli felmentést, csakhogy ne kelljen a gyereknek mozognia. A császár ugyanilyen, ha csak azért végzik, mert az anyuka nem akar természetes úton szülni.

Mindenkinek úgy kellene szülnie, ami az adott helyzetben a legjobb az anyának és a gyereknek.

Ha választani lehetne, ahhoz kéne külön felkészítő, ahol mindent részletesen elmagyaráznak, megmutatnak, következmények, szövődmények stb, mert lehet valaki ha előre tud bizonyos dolgokat, akkor megváltozik az álláspontja.

Utólag meg nem lenne az, hogy "hát nekem ezt senki nem mondta", "bezzeg ha előre tudom..."

De ez nem hiszem, hogy állami szinten valaha is megvalósulhatna.

Na ez is a baj, mert az ember interneten olvasgat össze-vissza, meg elmondások alapján ítélkezik, ráadásul mindenkiben a szélsőségek maradnak meg, meg a rém történetek. Mit mondott a nővér, mit mondott az orvos valakinek, meg x-nek így repedt, y-nak úgy... Mintha minden forgatóköny szerint működne, pedig nem.

A több órás vajúdást nem értem, miért elrettentő, hisz ez a szülés része, és teljesen normális dolog.

Fájdalomcsillapítót szinte mindenhol adnak, csak merni kell kérni.

A szüléskor azért szokták mondani, hogy ne ordíts, mert azzal erőt veszítesz, főleg a kitolási szakaszban. Az, hogy sok nő ezt sértésnek veszi és később úgy adja elő, hogy a doki beszólt neki, az már egy másik dolog.

Az összes többi dolog pedig amit írsz, hát bocs, hogy ezt írom és felőlem le is pontozhattok emiatt, de ha te ennyire rettegsz a vajúdástól, a szülés közben gátsérüléstől stb-től, akkor bocsi, de ne vállalj gyereket. Nem csak a szüléskor fogsz fájdalmat, diszkomfortot érezni. Ha nem megfelelő a gátizomzatod, tökmindegy hogyan szülsz, így is úgy is problémáid lesznek odalent. Az pedig, hogy szakadsz vagy vágnak egy szintén természetes dolog, nem újkeletű, évszázadokkal ezelőtt is megtették, hogy vágtak, ha volt rá lehetőség és ezzel a szakadást meg lehetett előzni.

Azért az interneten való össze-vissza olvasgatás kétlem, hogy kellő szakmaisággal rendelkezne ahhoz, hogy egy teljesen laikus képes legyen felelősséggel dönteni egy ilyen komoly dologban.

Eddig voltak a rém történetek, majd a gátmetszés volt a mumus, majd jött, hogy örökre kitágul az ember odalent, és szegény férj, de ez, hogy már vajúdni sem akarnak a nők, ne haragudj, de ez nonszensz.