47 évesen szülni?
A helyzetem nem annyira egyszerű,hogy erre a kérdésre zsigerből jöjjön a válasz: "Úristen,dehogy!"
Fiatal éveimet elvette a mesterséges megtermékenyítések sikertelen sorozata. Végül az örökbefogadás maradt. Két öf.gyerekünk van.
10 éve volt 2 spontán terhességem,mindkettő vetéléssel végződött.
Az első kb.4 hetes lehetett. Elhúzódó menszesz miatti küretből derült ki,hogy terhesség volt. A másodiknál elindult valami,de csak petezsák volt szikhólyag nélkül. Ez spontán kiürült,nem volt szükség beavatkozásra.
Most 8 hetes terhes vagyok. Nőgyógyász szerint minden rendben. Jó eséllyel lehet egészséges baba.
Csak nem tudom,örüljek neki,vagy sem. Nyilván nem lenne egyszerű terhesség,szorosabb vizsgálatok,amniocentézis,genetikai szűrés...stb.
De nem is ez aggaszt. Sokkal inkább az,hogy nagyikorú vagyok.
Ismerőseim körében vannak,akik 43 évesen szültek,de harmadikat. Nem bánták meg. Pedig ők is gondoltak abortuszra.
A fenébe,tényleg nem tudom.
Ne gyertek,kérlek azzal,hogy miért nem védekeztünk? Tényleg eszünkbe sem jutott,leírtam,miért nem.
Nyilván nem a kommentek alapján fogok dönteni,de jó lenne több véleményt is meghallgatni.
A férjem szeretné ezt a babát,és igazából én is,de vannak kételyek.
És most arra kérek mindenkit,hogy abban a hiszemben adjatok tanácsot,hogy egészséges lesz a baba.
Mert,ha közben kiderülne,hogy beteg,akkor más szempontok kerülnek előtérbe.
Köszönöm.
Sziasztok.
Ne vitázzatok,légyszi.
Én mindenkinek adtam zöld kezet,aki megtisztelt azzal,hogy válaszolt,és mindenki véleményét elfogadom.
Persze,én is a korom miatt estem kétségbe,így nyilván megértem azokat is,akik ellenzik.
A kétely bennem is felmerült.
De ha jönni akar,és most akar jönni,annak oka van,és akkor nem lesz semmi gond. Ha meg mégsem,akkor a természet megoldja,egyelőre örülünk neki,és amennyire tudunk,vigyázunk rá.
Utolsó!
47 leszek,mire megszületik,ezért írtam ki úgy a kérdést,de lehet,hogy félreérthető volt. Mondjuk,1 év nem számít. A többiben igazad van. Írtam,emiatt vannak kételyeim.
De látod,ez most nem fekete vagy fehér esete.
És nem tudom. Ha abba is bele gondolok,hogy ha én lennék ő (mármint a baba),és 30 éves koromban már nem élnének a szüleim,biztos sz@r lenne,de annak azért örülnék,hogy én élek,hogy megtartottak a koruk ellenére is.
Lehet,ebben a helyzetben elfogultan látom ezt a kérdést,nem tudom. De az életnek csak örül mindenki,nem? Függetlenül annak,hogy ki mikor veszítette el a szüleit. Egyébként édesanyám él még,édesapám már nem.
Sajnálom,26-os. Nagyon fiatal volt még.
Utolsó. Nem,nem fogom elvetetni. Továbbra is félek persze sokmindentől,de ha Ő élni akar,élni fog. És mi mindent megteszünk,hogy sokáig maradhassunk vele. Nyilván a mi korunkban már relative sokáig.
Valamelyest átérzem a helyzetedet pedig én csak 34 éves vagyok! 11 év küzdelem után élem meg most az első terhességem. Volt több lombikunk időközben. A férjem 9 évvel idősebb tőlem, 43 éves.Féltem őt hogy 50 évesen amikor megy az első osztályos gyerekünkért az iskolába azt fogják hinni hogy a Nagyapja... De közben rájöttem hogy nem mi tehetünk arról hogy így alakult az életünk. Biztos ennek is megvan az oka! És inkább szülök 34 évesen, mint 16 évesen.
Szóval fogd te is úgy fel, mint én hogy egy csillagszem kiválasztott minket hogy a szülei legyünk! 😊🙏
Egyébként gratulálok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!