Ti mit gondoltok arról az anyáról, aki meg sem próbál szoptatni?

Ha nem csinálom végig a szoptatós mizériát, akkor lehet agyalnék ezen a kérdésen, hogy mit is gondoljak.

Most, hogy van tapasztalatom benne, hogy milyen nem a szoptatást választani (kényszerűen azért próbáltam, de gyorsan továbbléptem rajta), azt gondolom, hogy majd alakul mindenki hozzáállása meg előre eldöntése szépen a szülés után.

Szóval a tapasztalatom szerint az anya gyerek kapcsolat és a gyerek lelki békéje egyáltalán nem függ attól, hogy mellből vagy üvegből kap enni és még attól sem nagyon, hogy tejet vagy tápszert. Így meg mit is gondolhatnék, nem kell találgatni, kinek hogy lesz jó, amikor eljön az ideje, úgy csinálja. Amúgy olyan magánügy ez is, mint a babával alvás pl. meg a 3 évig szoptatás, egyiket sem tudnám elképzelni magunk esetében, de hajrá, akinek bejött.