Másnak is unalmas már az anyatej istenítése?

Nyilván látott már, de kerüljük, hogy jelen legyen. Ebben nincs semmi fura, nem annak a szemének való, akivel szexelni kellene este. Vagy azt nézi, hogy szoptatok, vagy az ágyban fogdossa a mellem. A kettő együtt nekem nem megy, így is a szoptatás miatt nafy gondok voltak a libidómmal az első 6 hónapban.

Nem értem, mért kellene a gyereknek atr diskuttálni, mért nem szoptatja vki. Azt kell mondani, hogy nem volt teje, nen tudott szoptatni. Ez nem hazugság akkor se ha így döntött vki, mert nyilván akkor nincs tej vagy hamar elapad. Én amúgy el nem tudom képzelni, hogy milyen komplexust okozna a gyereknek ez. Az a lènyeg hogy szeretettel felnevelik, nem?

Nyílván nem 3 évesen fogod neki elmondani, hogy miért is nem szoptattad, hanem majd ha neki is lesz gyereke. Mikor az én lányom megszületett, édesanyámmal rengetegszer átbeszéltük ezt a témát, hogy mi volt a gond, mi segíthetett volna, hogy esetleg mégis tudjon szoptatni, hogy tudjam mire számítsak. Hiszen a tejtermelés részben genetika. Nekünk van egy ilyen bensőséges anya-lánya viszonyunk, hogy ilyeneket is nyíltan és őszintén meg tudunk beszélni.

De ha a képembe hazudott volna, hogy nem volt teje, meg nem tudott szoptatni, miközben nem is akart, és gyógyszerekkel érte el, hogy be se induljon a tej, hát akkor biztos, hogy baromi dühös lettem volna rá.

És ha fiad van, akkor is számíthatsz ilyen kérdésekre, mert én pl anyósommal is átbeszéltük ezeket a dolgokat, hiszen a lányom, részben ő, és onnan is szerettem volna tudni, hogy mire számítsak. Az én családomban senki nem tudott szoptatni, míg anyósomnak, meg az ő anyjának annyi teje volt, hogy tejleadók voltak, így a lányomnak 50-50% esélye lesz arra, hogy tud majd szoptatni, míg nekem kB borítékolható volt, hogy nem fog beindulni a tejem.

És elég gáz lesz majd közölni a menyeddel, vagy a lányoddal, hogy boccs de én ebbe nem tudok segíteni, mert saját akaratomből nem is hagytam beindulni a tejet, így kitudja lett e volna vagy sem. Vagy még nyílván ott van az az opció, hogy mindenki képébe hazudsz, de hát erről is meg van a véleményem, ha valaki a felnőtt gyereke képébe hazudik.

Sajnos ezek a nők az élethez való egészséges hozzáállástól olyan messze vannak, mint Makó Jeruzsálemtől.

De mit is várhatunk a mai világtól? Műszempilla, műhaj, műmell, műszemöldök, műköröm .... műélet. Abba pedig nem fér bele a szoptatás.

Igen, ez a sztereotípia látszik az írásotokból, hogy aki nem akar szoptatni az vmi kényes műmellű luxusnő.

Ehhez képest nemrég egy kérdésben egy férfi leírta, hogy a feleségét depresszió miatt kezelték lánykorában, amit az okozott, hogy nagy méretkülönbség van a két melle között és bántották miatta a társak. Szexuálisan is tabu a nő melle (amúgy sok nő bimbója pl fáj az érintéstől, vagy teljesen érzéketlen). Nem akar szoptatni, mert fél hogy kiújul a betegsége, irtózik a gondolattól.

Vagy lehetnek megerőszakolt nők vagy olyanok, akiknek amúgy is esékeny a libidójuk. Nem értem mért kell ismeretlen múltú és motivációjú embereket megbèlyegezni.

Nálunk: én csak simán elég konzervatív családból jöttem és én is voltam iskolai bullying áldozata, rossz a testképem és amúgy is alacsony a libidóm. Felnőtt korombam pl volt 6 év amikor szingli voltam és nem igazán hiányzott a szex. A párom és a babám az életem legvágydúsabb kapcsolatából lett, de szülés után a hasam csúnya maradt, a pajzsmirigyem elszállt és 0 libidóm volt 6 hónapig. A hozzátáplálásnál mindeb kiváltott étkezéssel jobb lett, nem lelkileg hanem lehetett érezni hogy visszajön a libido. Mindehhez a babám 20 percenként - 3 óránként kel (1 éves), éjjel.is totál random, nagyon nehéz így szexelni. Igyekszem legalább az elkerülhető tényezőket kiiktatni és minél inkább nőként mutatkozni a párom előtt. Ő szuper ember, ez az én igényem, nem az övé.

Szóval ilyen is van.

Harmadrészt a gyereknek mindent meg lehet magyarázni és a felnőtt gyereknek is. Engem 6 hónapig szoptatott Anyu, sírt amikor elapadt a teje, és azt sem érti nekem hogy van még mindig, mert nem érti ezt az egész igény szerinti szemléletet. Nekik anno éjjel csak teáztatni lehetett, azt mondták az orvosok hogy árt a babának az éjjeli szopi és 3 hónaposan kár hozzátápláltak.

Érdekes, megértettem ezt, nem haragszom rá pedig mai tudás szerint ez káros gyakorlat.

Minden mást is elfogad az ember, szülei korát, anyagi helyzetét, konfliktusaikat, lelki korlátaikat.

Nekem ha az amúgy szerető, értem sokmindent feláldozott anyukám azt mondta volna, hogy nem szoptatott hanem tápszeren nevelt, nem rázna meg. Ezen nem múlik semmi.

Amúgy a nők 90%-a tud szoptatni, tehát ha a kisbabás ismerőseid között 10%-nál magasabb a tápszeresek aránya, akkor biztis van köztük aki nem akart szoptatni csak nem meri bevallani. Szerintem ezek a tabuk hülyeségek, károsak.

Szoptasd a babád, szexelj tejtől csorgó mellekkel (és örülj hogy úfy vagy bekötve hogy ez megy), de minek másokat bántalmazni, anyai szeretetüket, kitartásukat, nőiségüket ismeretlenül kétellni?

Jó utolsó előtti, de te legalább csinálod, a párod meg támogat.

Én azokat az embereket ítélem el (ahogy itt az egyik válaszoló is írta), hogy el vált nő lesz, mert a gyerek 20 percenként mellen van éjszaka.

Ne haragudjatok, de azért a férfiért, aki nem bírja ki azt az 1-másfél évet, kevesebb szexel, azért, hogy a nő a közösen vállalt gyereküket a legjobb táplálékkal etethesse, azért nem kár, és menjen is a dolgára.

Nem állatok vagyunk, hanem emberek basszus kulcs. A nőnek és a férfinak is a gyereknek kéne lennie a legfontosabbnak, és nem az, hogy éppen tudja hova üríteni a lompost.

És ha egy nő, azért nem szoptat, mert fél, hogy a csökkent libidó miatt a férje elválik, vagy megcsalja, akkor nem a szoptatást kellene hanyagolni, hanem a férjét.

A szoptatás elhagyásával pedig a libidó is vissza áll, ugyanis a szoptatás alatt termelt hormonok felelősek a libidó csökkenéséért. Szóval tényleg csak azt az 1-másfél évet kellene kibírnua a n{mek iseg a férfinek is, am>g megy a szoptatás, de erre se képesek. Csak nem tudom az ilyen önző embereknek minek gyerek....

Igen, ezt meg tudom erősíteni hogy ez nagy részben hormonális, én megéltem, hogy egyértelműen szívesen bújok a páromhoz, van kedvem vele lenni, de semni erotikusat sem érzek. Néha eltöprengtem, hogy vajon milyen lehet ha vki testi vágyat érez, vagy hogy én mit éreztem régen.

Kb amikor 2 étkezés lett kiváltva, elkezdett visszajónni az egész. Amikor csak úgy random gondolatként az emberbek kedve van rá, vagy tényleg egy ölelésnél megbizsereg.

Nyilván nem mindenki érzékemy erre, ahofy van, akinek van PMS-e vagy szülés utáni depressziója, vagy van aki ovulációnál "kívánós" lesz.

És sok pszichés tényező is van, emlékek a sok hüvelyi vizsgálatról, test megváltozása, félelem hogy felébred a gyerek, fáradtság, konfliktusok.

És a mell is egy plusz faktor, nyilván egyéni, hogy kit mi zavar vagy nem zavar. Szerintem ez a nyilvános szoptatós láz nem jó (ennek az a váktozata sem, hogy pl családi vendégségben a kanapèn szoptat vki), mert lehet, hogy akkor észre sem veszi az anyuka, hogy sérült a testképe, de később egy kiürült, elhasznált testű nőnek erzi magát. Nekem van olyan barátnőm, aki 3 gyerek után vált el, és egy komolyabb pszichés krízis volt újra emberi és női szerepben látni magát, nem is tudta a házasságán belül megvalósítani.

Persze a pasik elég gyökerek tudnak lenni, de hozzá kell tenni, hogy az ilyen kapcsolatromlás nem csak úgy lehet, hogy updz a fickó összepakol és elmegy, mert ritka a szex, hanem kiürül, erotikus és férfi-női jellegét veszti a kapcsolat. És a gyerekeknek se jó ez szerintem.

"Vendégség borzalmas. Nem tudom, Te bejelentenéd-e hogy na most megyek szrok egy jót, na ezt nem tudod titkolni, mert nyilván szólnod kell hogy kérek efy szobát etetéshez. Miközben a másik szobában ott az apám, a sógorom."

Nem a szras a téma hanem a szoptatás!

És igen, aki nem oda való az olyankor kimegy, vagy anyuka megy másik szobába. De apuka(én) simán maradhat, hát nehogy már, semmi olyat nem látok amit máskor ne látnék. Ebből miért kell problémát csinálni? Egy tök természetes dolog.

Nyilvános szoptatasrol itt sokaknak az ugrik be, hogy a nő a buszon, bárhol mindenki által láthatóan csinálja. Pedig dehogy kell így legyen. Kb bárhol megoldható diszkréten.

Na ez már egy másik véglet, hogy 3 gyerek szoptatása után már nem érzi nőnek magát, meg stb.

Én sem érezném magam 3 gyerek után nőnek, ezért nem is fogok vállalni 3 gyereket.

Az a baj, hogy a legtöbb nő úgy beszél, mintha a gyerek szülés kötelező lenne. És ha már ekkora áldozatot hoz, akkor neki igenis jár a választás, hogy szoptat, vagy tápszerezik, vagy simán szül, vagy császárral. Nem, baromira nem kötelező gyereket szülni. Mi választjuk, hogy szülünk-e, és, hogy mennyit. És aki arra a döntésre jut, hogy igenis, ő szeretne gyereket szülni, akkor adjuk már meg annak a gyereknek, azt ami a legjobb, ugyanis nem ő kérte az életét, hanem mi döntöttünk úgy, hogy megszüljük.

És ha ő az első gyerek után, úgy gondolja, hogy ő akkora lelki traumákat szerzett a szüléssel és a szoptatással, akkor egyszerűen ne szüljön többet. Ígyis túl van népesedve a világ, ha valaki ennyire nem hajlandó szoptatni, akkor nem kell gyereket szülni.

Az meg, hogy azért szülünk gyereket, mert akarunk gyereket, de legjobbat megadni már megint csak nem akarjuk, ugyanolyan önzőség, mintha valaki a semmire vállal gyereket.

És nem nem lesz attól jobb anya valaki, mert szoptat, de a semmire vállal valaki gyereket. Mind a kettő önzőség. A szoptatás 100%os elutasítása, és a semmire gyereket vállalni is.