Tényleg annyira szar anya volnék emiatt?

Van egy ADHDs, kilenc éves kisfiam. Folyamatosan pörög, már korán reggel felkel és természetesen engem sem hagy aludni. Most nyaralni megyünk egy hétre, már gyomorgörcsöm van előre az egésztől. Apuka már most kijelentette, hogy ő pihenni akar és nem "koncentrációs tábort". Csak feküdjünk a szálláson. Természetesen ez nem megoldható a kisfiam mellett. Egyszerűen egy percet sincs el egyedül, kivéve a számítógépet. Viszont ahová megyünk, nincs wifi. Tehát ez kilőve. Előre tudom, hogy az egész nyaralás arról fog szólni, hogy nekem kell lekötnöm a fiamat. Félreértés ne essék, nagyon szeretem, de borzasztóan elfáradok nap végére. Nincs egész nap egy fél óra, hogy leüljek és pihenjek. És természetesen megkaptam nem egy helyről, hogy nyaraláskor a gyerek öröme a lényeg, nem a saját pihenésünk. És hogy gondolom, hogy én pihengetni szeretnék. De nekem miért nem jár egy kis pihenés, hogy a következő tanévre fel tudjak töltődni? Miért vagyok attól szar anya, hogy egy kis én időt szeretnék? Nem folyamatosan lepasszolni a gyereket, csak egy kicsit kikapcsolódni.