Mit képzel az a szülő magáról aki hiperaktív gyereke kikapott dolgozatára sírós smiley-t rajzol és odaírja nagybetűvel, hogy "ADHD"?

Kedves kérdező! Végigolvasva a hozzászólásokat és a kommentjeidet, már csak azt tudom tanácsolni, hogy változtass a stílusodon a gyerek érdekében.

Nem különösebben szeretem Müller Pétert, de nálánál jobban, ilyen tömören nem vagyok képes elmondani a dolgot, így őt idézem:

"A nevelés nem csak elveken és okos taktikán múlik, mert elsősorban a lényünkkel nevelünk. A nevelés: titkos metakommunikáció. Ami jó benned és tiszta, és ami rossz és koszos, továbbadod. A gyerek remegi félelmeidet, aggódja az aggodalmaidat - de éli a nyugalmadat és derűdet is - ha valódi."

>Müller Péter<

Szóval ne görcsölj ennyit, és ne fuss ennyit a lecke után, és ne pörgesd ennyire a gyermekedet. Hagyd élni egy kicsit. Hagyd gyereknek lenni egy kicsit. Semmi baj nem lesz abból, ha nem lesz minden félévben kitűnő.

Majd időben meg fog érni.

Nekem egy 5,5 éves enyhén hiperaktív és figyelemzavaros gyerekem van. Ami érdekli, abban nagyon el tud mélyülni. A minap egy fél órát beszélgettünk úgy, hogy egy hangyaboly felett guggoltunk, és kérdezgetett a hangyák "társadalmáról". Én meg amit tudtam elmondtam neki.

Azok, akik felnőtt korukra BOLDOG emberek lettek, vagy kiváló szakemberek lettek, sosem voltak nagyon kiválóak az általános iskolában. És valami kis flúgjuk volt.

Ne rontsd el a sorsát a gyereknek, hogy mindenhez egyformán értő átlagembert csinálsz belőle. Én nagyon boldog leszek, ha lesz egy-két tárgy, amiből kiváló, és a többinél nem bánom ha közepes. Főleg eleinte...