Hogy lehet így nevelni a gyereket? Minden szülő ilyen? Én sajnálom ezeket a gyerekeket.

Kérdező ne haragudj de eléggé gyerekfejjel gondolkozol,21 éves voltam,mikor született a fiam de már akkor tudtam,hogy a gyereknevelés nem könnyű.Tudod igazán ki tudja készíteni a gyerek az embert még akkor is ha türelmes,nos én nem vagyok túl türelmes,fiam meg nem egy angyalka.Előfordul a kiabálás,sokszor kell felemelni a hangom,megragadnia gyereket mielőtt kiszalad az útra,mostanában neki ez nagyon vicces,hogy rohan az út felé,aztán szembe röhög.

Nem kell sajnálni a gyereket nyilván nem arról van szó,hogy éheztetik,lelkileg bántalmazzák meg szíjjal,ostorral verik,csupán rászólnak rákiabálnak.Annyira azért nem sérülékeny a lelkük,bár manapság porcelán babának hiszik a gyerekeket ezért van ennyi neveletlen gyerek aki a szülei fejére nő.Arról ne is beszéljünk,mikor front van és meg van hülyülve a gyerek,a fiam ma pl hajnali 5kor már hisztizve jött a szobánkba,hogy még pedig Ő azonnal megy hintázni,aztán szándékosan kiborította a kakaót mert a másik pohárból akarta inni,és mondtam,hogy nem töltöm át,mert a másika mosogatógépben van,majd bepisilt és bekakilt és ezek után miután leszedtem róla az alsógatyát fogta magát és végig törölte a fenekével a kanapét.Hogy ez ne legyen elég,egésznap nyafogott és hisztizett a zöldségesben dobálta amit ért,nem akart délután aludni sem ebédelni,édességet követelt stb.Ez egy nehezebb nap volt,van ilyen,ha te nem akadtál volna ki akkor nem vagy emberből.Persze ez nem általános mert jól viselkedik a boltban,nem hisztizik egésznap,front van,és tiszta idegbeteg voltam mert elegem volt már az egészből.Ettől függetlenül sosem mondom rá,hogy buta,hülye vagy egyebeket.

Ha lesz gyereked rájössz,hogy nem habos-babos rózsaszín puszedli a gyereknevelés,sőt rengeteg nehézség,idegtépés,fáradtság amellett,hogy sok örömöt okoz egy ilyen kis törpe.Rájössz majd,hogy a gyereknevelés nem csak ejnye-bejnyéből,szád jártatásáról szól.

"A gyerek mondjuk nem akar a kocsiba beszállni, mennek a kocsi felé, és az anyuka húzza a gyereket maga után, és kiabál:"Megint mit csinálsz?! ssze-vissza mész! ELÜT EGY KOCSI! OTT JÖN, TE MEG KIMÉSZ ELÉ!"

Szerinted ilyen helyzetben mi a teendő? A szülő elmondta miért kell egy parkolóban azonnal beszállni a kocsiba, tökéletesen kezelte a helyzetet. Én már láttam egyszer, ahogy elgázoltak egy gyereket.

Én egy olyan nyugis ember voltam, aki 31 éves koráig csak egyszer kiabált az életében. A rokonaim és a barátaim soha nem hallottak.

Majd lett két kisfiam. Akik olyan elevenek, hogy a nagymamájuk is csak egyszerre csak egyet vállal.

Mikor a másodikkal terhes voltam a gyermekem teljesen lemerített. Felmászott mindenre, rámolt, tönkreverte a zománcos edényeimet, kapcsolgatta a lámpát, mikor főztem neki csak ölelte a lábam és ordított, ki és szétrámolt mindent. A férjem dolgozott, mindig egyedül voltam otthon. Nem akart aludni-elaludni, se délben, se este (-a nagyobb akkor volt másfél éves,- az első három hónapban mindig hányingerem volt, szédelegtem-de persze a kisfiamnak enni kellett adnom. A harmadik trimeszterben meg már járni nem tudtam annyira fájt a csípőm, a hasam-mindenem-rettenetes volt). S azokban az időkben kiabáltam először szegénykémmel. Annyira kimerített, hogy álltam a szétrámolt lakásban, és zokogtam tehetetlenségemben. majd mikor más szófogadó kisfiúvá nőtt, a kisebb következett. Aki veri a testvérét-voltunk már ügyeleten is, mert kővel megdobta, s ömlött a vér a fejéből. Kifúrja a falat, mikor nem látom-csak majd a végeredményt. Eldugja a dolgainkat... S mikor együtt vannak verekszenek, bömbölnek, veszekszenek.

Hát tudod a rokonaim rajtam nevetnek, hogy mióta gyermekeim vannak milyen sokat kiabálok. Annak idején én is ítélkeztem más anyukák felett, hogy milyen csúnyán bánnak a gyerekeikkel. Manapság senki felett nem ítélkezem.

Amikor kifutott az útra a nagyobb fiam, úgy fékeztek az autók-majdnem karamboloztak -pedig nagyon jól tudta már akkor, hogy meg kell állni, s csak akkor mehet, ha én mondom hogy mehet- akkor úgy kiabáltam vele, hogy az utca hallhatta. De nem érdekelt, mert inkább ő sírjon, mint én. Azóta nem volt ilyen gondom.

Nem azért kiabálnak az anyukák, mert ne szeretik a gyermekiket. Hidd el. :)

Csak csatlakozni tudok, előttem már mindent elmondtak, amit a témáról lehet.

Szintén két fiús anyuka:))

Áááááááááá............

Hagyjátok Csajok, reménytelen :D