Nevelőintézet vagy sem?

a 20:51-es vagyok!

Tényleg az apja miatt lehet így kibukva szegény gyerek, ha addig teljesen kezelhető volt...

Közel laktok Budapesthez?

Mi idén szeptembertől indítottunk (volna) pont ilyen "problémás" gyerekeknek komplett integrációs programokat, csak sajnos nem volt rá igény, pedig pénzt sem kértünk érte, csak ami az anyagköltség. (pl. kézműveskedésnél.)

A lényege egy önellátó közösség létrehozása lett volna...

Akit én ajánlok, az Feldmár András pszichoterapeuta.

Ő a XXI. század Freudja.

Ne ijedj meg, ő nem olyan terapeuta, mint a többi, sőt épp hogy hadilábon áll velük.

Nem hajlandó gyógyszert felírni, egészen elképesztő és hatékony módszerei vannak!

Utólagos engedelmeddel írtam a Feldmár alapítványnak egy levelet, ahogy megjön a válasz, jelentkezem.

Addig is tudom, nagyon gyermetegnek tűnhet, de kérdezd meg, nem szeretne-e egy kiskutyát/kiscicát?...

Az állatterápiát az élet minden területén sikerrel alkalmazzák, de nem kell ahhoz drága pénzeket fizetni, elég egy kis házikedvenc. (Persze, csak ha a gyerek is szeretné.)

Az állat felé általában a gyerekek szeretettel fordulnak, megnyílnak előttük, társ, aki szavak nélkül is mindent ért. (A gyerekek erre különösen érzékenyek.)

Ez azért lényeges, mert a kisfiad valószínűleg nem is tudja magában megfogalmazni, mi bántja...

Csak érzi.

Ha Pesthez közel laktok, ha gondolod, szívesen vigyázok rá és elviszem abba a gyerek közösségbe, aminek sajnos csak a romjai maradtak a szeptemberi próbálkozás után.

(Ezt természetesen szívességből teszem, semmibe nem kerülne Neked, a szabadidőm megengedi.)

Sajnos ez a rákfenéje az internetnek, hogy itt bizalmatlanok egymással az emberek, ha tetszik Neked az ötletem, találkozhatunk is előtte.:)

(Az ELTÉn a tanítóképző szakra járok, illetve zenésznek készülök, zenés (nem zene) terápiát tartok a gyerekeknek.)

Üdv:

Kati

Kérlek elkeseredés helyett vedd észre, h az egyetlen, aki segíteni tud, az te vagy. A különválás nagyon nagy súlyt tud a gyerekre helyezni. Nekem öngyilkossági kísérleteim voltak gyerekként meg folyton el akartam szökni. Anyám mégsem adott be intézetbe. Orvoshoz jártunk, ami sokat nem segített, de kordában tartott.

Ma már tudom, h az anyám depressziója hatott így rám, de felnőttem, megismertem a problémám és később én kezeltem.

Ha a gyermeked jó volt és rosszá vált, az valószínőleg azért van mert figyelmet keres és elismerést. Ezzel a rossz viselkedéssel pedig másoknak imponál. A rossz környezetből kéne kiemelni és nem csak neki, hanem neked is terápiára járni. A szüleidet pedig ne terheld, az ő dolguk volt téged felnevelni, a tiéd a saját gyermeked.

Egyedül te vagy, aki segíthet. Ha mással nem, akkor szobafogsággal. Ahányszor megszegi, annál hosszabbal. Meg fogja tanulni, h te vagy a főnök.

Gondolj bele, h ha intézetbe adod, akkor ott megerősödik, megnő, még simlisebbé és agresszívvá válik. Amint kikerül, ki lesz az első akin leveri, h az élete ilyen mederbe jutott? Te.

elnézést OFF

Kedves Kati! Ritkán találkozni, ilyen sok jóindulattal, segítőkészséggel, így ismeretlenül pedig főleg! Minden tiszteletem a tied!

A Feldmárt én is imádom, és tényleg igaz, amiket a Kati írt róla!

Szia, Kati vagyok!:)

Még nem írt vissza a Feldmár intézet, valahogy lehet nekem privát üzenetet küldeni, azt hiszem...

mindjárt megpróbálom beállítani.:)

Az OFFolónak: Köszönöm, de szerintem épp hogy ez kellene, hogy természetes legyen... másokkal is csak azt tedd, aminek te is örülnél, ha veled tennék.

Kérlek ne add intézetbe!!! Tudod, hogy nagyon nehéz, de még jobban tönkre teszed vele mindannyiótok életét.

A teljes környezetváltozás is sokat szokott segíteni, illetve a teljesen új szabályrendszer felállítása. Nem tudom megteheted-e, de ha van rá lehetőség, költözz el vele másik kerületbe/városba/faluba, legyen neki új suli, új felelősségek (kutya, házi munka, stb. ) és mielőbb kérj időpontot nevelési tanácsadóban, és erőszakolj ki konkrét és gyors tanácsokat. És ne sajnáld a fáradságot, hogy csak ti ketten elmenjetek kirándulni, és bízd rá magad...ha felelősségteljese feladatokat kap, akkor ugyanis nem engedheti meg magának, hogy hogy éretlenül viselkedjen!!! Ez komoly, nálunk a fentiek mind bejönnek.

Ja és ha sportra járatod, kísérd, hozd-vidd!

Írj, ha van kérdésed!

Ma láttam a tv-ben egy családot, ahol a gyerek egy bizonyos betegségben szenvedett és emiatt a család is sokat szenved. Ha nem mondják, h beteg a gyerek, akkor azt mondtam volna, h nem foglalkoznak a gyerekkel és ezért ilyen rossz. Megtaláltam a magyar leírását: [link]

Ez a hiperaktivitásnak egy formája, de mégis különbözik.