Nevelőintézet vagy sem?

Már most tudom, hogy le fogtok pontozni. De! Mi jogon ítélkeztek? Gyakorlatilag semmit nem tudtok a helyzetről, mégis rögtön pálcát törtök az anyuka felett. Egyáltalán nem biztos, hogy miatta lett a gyerek olyan, amilyen. Nem egy példát láttam, ahol a tisztességes nevelést adó, törődő, szerető szülőknek bűnöző vált a gyermekükből. Ezzel most nem azt mondom, hogy kizárt, hogy otthon látta a dolgot, de amíg nem tudjátok, legyetek szívesen ne ítélkezni. :)

A nevelőintézetes részre nem mondok semmit, mert nagyon szélsőséges eredmény lehet. Láttam olyat, akinél volt pozitív eredménye, volt, akit csak tovább rontott.

Nekem van kapcsolatom intézetis (családotthonos) gyerekekkel, munkámból kifolyólag.A legrendesebb, legaranyosabb gyerekekből is egy idő után kis bűnözőket "csinálnak" belőlük a többiek. Kezelhetetlenek, öntörvényűek, a felnőttekkel pimaszok, a jogaikat tudják, a kötelesség ismeretlen fogalom számukra. Csak követelőznek, de mindenki szemét, stb. Következetesen, türelemmel és szigorral próbáld megnevelni. Egy 9 évest még, ha nehezen is, de lehet nevelni. Semmiképp ne tedd ki annak, amit fentebb írtam.

Ha végképp nem tudsz mit kezdeni vele, inkább add nevelőszülőkhöz, átmenetileg, de ne add intézetbe!

Én majdnem elsírtam magam :( Szegény kisfiú, mi lesz vele?:'( Pedig nem szeretem a gyerekeket, de ezek után esküszöm jó anya lennék..

Remélem a környéken mindenki tudja, hogy van egy gyereked.

Nekem még csak 8 hónapos lesz a fiam, de nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni majd, hogy megfogalmazódjon akárcsak gondolatban is egy ilyen kérdés bennem.

Biztosan van valami oka, hogy azt csinálja a fiad, amit csinál. Talán a válás miatt, esetleg az apjával való viszony miatt (nem is értem, hogy egy apa hogy nyilatkozhat úgy, hogy neki nem kell) vagy akármi. A nevelőintézet nem megoldás, csak tovább rontás a dolgokon. Anyukámat gyerekként többször nevelőintézetbe adták, mert sokan voltak testvérek, ő már nem kellett, aztán volt, hogy visszavették. Azóta se heverte ki, egy, az életét végigkísérő törést okozott (61 éves!).

Valaki előttem jól írta: ki áll mellette, ha nem Te, az édesanyja? Bízom benne, hogy csak a végső tehetetlenség érzése miatt írtad ki így ezt a kérdést és fordult meg a gondolat a fejedben. (Szerintem így van.)

25/N

Nevelőintézetbe adnád, mert nem bírsz vele? Nem lehet pálcát törni a kérdező felett?? Ugyan miért nem? Elvetethette, örökbe adhatta volna, de ha már azt vállalta, hogy felneveli, semmi, de SEMMI elfogadható oka nem lehet rá, hogy cserben hagyja a gyermekét!

Az ilyen nem anya.

De tudod mit? Tedd intézetbe, jobb lesz Neki ott..

Szegény kisfiú...

A GYERMEKED nem egy kiskutya, amit ki lehet rakni az út szélére, ha rosszalkodik!!!!

Milyen anya vagy te? Foglalkozol egyáltalán a gyermekeddel? Szerinted milyen érzés lesz neki, ha már az anyja is elhagyja, ha már az apjának se kell? Milyen példát mutatsz neki ezzel?

Ezekre nem gondoltál, csak arra, hogy neked ne legyen nyűg? Gratulálok.