Hogyan induljak el egy autista gyerekkel aki végig hisztizi
az utat?
Figyelt kérdés
Teljes kétségbeesésből írok. Pici kora óta kisérjük napi szinten a nagytestvért mostanra (5 éves) ő is óvodás, de nem tudunk egyszerűen elindulni mert onnantól kezdve üt, rúg, harap ha el kell indulni és ezt képes egész úton. Nem sétál, leül, a nyakamba viszem akkor is arcon rúg nagyon fájdalmasan. Közbe végig ordít és röhög, vagy sikít épp amihez kedve van. Próbáltam szépen kérni, énekelni de volt amikor már én is kiabáltam vele az utcán mert már nem bírtam tovább vagy fájdalmat okozott és nagyon ideges lettem rá. Babakocsival járunk álltalában amiből épp a mai napon tört össze a 6. Mert nem ül abba se szépen, van amikor ki is ugrik belőle, az 5 pontos lekötésből is kibújik, vagy éppen a kerekét fékezi a lábával. Úgy érzem teljesen lejáratjuk magunkat, de nyilván nem ülhetünk itthon mert rengeteg helyre kell mennünk a 2 gyerekkel, viszont már lelkileg hányingerrel indulok neki minden nap ahogyan viselkedik útközben. A nagy fiam ezt nem csinálta vagy legalábbis nem ennyire és ő megértette amit elmagyaráztam neki de a kicsi egyszerűen nem érti meg fel se fogja. Segítségem nincs aki vigyázna rá ezért ez sem opció. Kérem aki tud ebben tanácsot adni ne tartsa magában.
Az is lehet,hogy azt veszi át, hogy te feszült vagy. Az én szintén autista gyerekem akkor kattan be, amikor én vagyok ideges, amúgy teljesen normálisan viselkedik alapból.
okt. 1. 18:52
Hasznos számodra ez a válasz?
13/37 anonim válasza:
(Ja és félre ne érts, ha esetleg úgy jön le, ez nem hibáztatás! Csak lehet, hogy ő is ilyen hiperérzékeny, mint az enyém)
okt. 1. 18:53
Hasznos számodra ez a válasz?
14/37 A kérdező kommentje:
Nem beszél sajnos vagyis komnunikációra nem használja, de látszólag sok mindent megért. Simán lehet, hogy átveszi és érzékeny, próbálok magamon dolgozni lelkileg, de néha kijön. Viszont nagyon sokszor látszólag ok nélkül se akar menni. De nagyon jókat írtatok.
okt. 1. 18:58
15/37 anonim válasza:
A nagy is autista?
okt. 1. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
16/37 anonim válasza:
Még annyit tennék hozzá, ahhoz hogy úgy érzed lejáratod magad: én mindig felnézek azokra a szülőkre, akik a gyerekük kiborulása, vsítása, vadulása ellenére nyugodtak tudnak maradni abban a helyzetben (legalább látszatra :-P ). Mert ez nem könnyű, sőt sokszor igen nehéz lehet.
De azt se nézem le, ha a szülő is kiabálni kezd, hiszen nem tudhatom, hogy mi volt aznap meg azon a héten sz előzmény. Egy bizonyos ponton túl nem sokan bírják cérnával.
okt. 1. 19:17
Hasznos számodra ez a válasz?
17/37 A kérdező kommentje:
A nagy nem autista, ő teljesen épértelmű, inkább azért emeltem ki, mert ez még új terep a nevelésben számomra mivel ő nem csinált ilyet.
Sajnos nem sokan nézik el az ilyesmit. Álltalában a tapasztalatom az, hogy nagyon is megvetőek. Viszont a gyereknek sem szeretnék ártani azzal, hogy kiabálok vele mert utána nagyon megbánom.
okt. 1. 19:22
18/37 anonim válasza:
12-13 vagyok, nálunk nem is vált be a kiabálás, csak olaj volt a tűzre. Higgadtnak kell (kéne) maradni, és ha lehet, elterelni a figyelmét.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: