A problémás gyerekekre általában mi a jellemző és ennek mi az oka hogy egy ember felnőttként és gyermekként is problémás marad élete végéig örökre!?

A problémás elég tág fogalom.

Mi rájuk a jellemző? Csak példát tudok mondani:

Nálunk a házban az egyik alkoholista szomszéd gyereke lett masszívan problémás az otthoni körülményei miatt. Már 8 évesen verekedett és lógott az iskolából, agresszívan viselkedett és visszabeszélt a felnőtteknek. Ő emiatt problémásnak számít, igen. Most 20x éves és otthon csövezik egész nap, munkája nincs de ő is iszik már.

2-es vagyok.

Mi rájuk a jellemző? Egész órán be nem áll a szája, folyamatosan figyelmet követel, tiszteletlen, már-már az agresszióig elmegy hogy a középpontba kerüljön és így teljesen szétbarmolja az órát. Magam is szinte mondatonként meg kell állnom fegyelmezni, mert nem csak ő hanem a többi is bekapcsolódik az őrületbe -nyilván ez a célja- és így esély sincs bármit megérteni vagy tanulni. A többieket sajnálom nagyon aki meg figyelne.

Most a felvételinél szembesültek azzal hogy bizony azon a papíron amit vinni kell a szóbelire -Krétás doksi- azon ott van az utolsó oldalon az összes beírás… Nyilván egy ugyanolyan pontszámmal rendelkező mások gyereket fognak így felvenni, nem a bomlasztót. De nem hitték el mikor év elején szóltunk… Most pedig az anyuka sírva könyörög hogy valahogy nem lehetne kihagyni azt az oldalt, nem nem lehet mert hivatalos dokumentum számozott oldalakkal. Mondjuk törődni kellett volna a gyerekkel és lehet hogy nem lett volna ilyen barom.

A sógornőm gyereke problémás, nem agresszív, viszont szorong, nem igazán kommunikál, nem eszik, szociális zavarai vannak.

De ök nagyon abnormálisan élnek, nevelik a gyereket, egyértelműen miattuk ilyen.

Én onnan szoktam felismerni, hogy gondja van a szemkontaktussal(túl sokáig vagy túl lassan tartja) és/vagy a testtartása, mozgása, mozdulatai, furcsák. Esetleg a beszéddel, gondolatainak megfogalmazással vannak problémái, mellé túl lassú vagy túl gyors a beszédstílusa, mozdulatokban, gondolkodásban is meglátszik a tempóján. Egyszerűen csak "nem normálisak a reakciói" az ilyen embereknek. Az is fel szokott tűnni, hogy erőszakosan nyomul-e vagy ért a testhelyzetekből, hangsúlyból és reagál rájuk. Úgy vettem észre, hogy nem sokan vagyunk, akik meg is tudjuk nevezni, hogy valaki mitől "más", egyszerűen csak érzik az emberek.

Én látom a saját és más gyerekén is néha, de ehhez sok, különböző helyzetben kell látnom a gyereket. Pl ha nem kell gondolkozni valamin, akkor nem fogom tudni, hogy abban lassú és eltér, mert minden más területen tök oké. Diszes, vagy csak lassabban tanuló gyereken nem látszik semmi például, ha nem társul más problémával, tök normálisan beszél, mozog és értelmes a tekintete akár alacsonyabb iqval is. Nagyon megtévesztő tud lenni a tekintet, ott leginkább a szoc. készségek derülnek ki:))

Tényleg elég tág fogalom az, hogy problémás. Mit akar ez pontosan jelenteni?

Kicsi korban elég sok a problémás gyerek, és elég szomorú sztereotípia az, hogy azért problémás valaki, mert otthon nem foglalkoznak vele. Ez elég felszínes gondolkodás, és szomorú, hogy még a pedagógusok is ezt gondolják.

A kérdés inkább az, hogy van-e papírja, és ha nincs, miért nincs. Azért, mert nem foglalkoznak vele, vagy azért, mert nem akarnak bélyeget.

Nekem óvodában elég problémás volt a fiam. Én már 3 évesen is vittem pszichológushoz, de őszintén sokat nem tudtak vele kezdeni. Könyvtárakat olvastam erről, de az én gyerekem nem úgy működött, ahogy a nagy könyvben meg van írva.

Sni-kódot kapott, de nem segítettek neki, inkább csak bélyeg volt. Évekig abból állt az életem, hogy fejlesztésekre hordtam. Most 15 éves, nem mondom, hogy nincs vele gond, de a többi tini srác közt fel sem tűnik.

De nem szemtelen, nem iszik, nem dohányzik. Tanórán folyamat dumál még mindig, magatartás 3, de nem verekszik, nem tiszteletlen a tanárokkal. Tanulni nem akar.

Van egy szintén sni-s osztálytársa, akit már 2 iskolából kivágtak. Szoktam beszélgetni a szüleivel, teljesen lelki sérült mind a kettő az átélt traumák hatására. Amúgy most gyógyszert szed a gyerek, kitűnő tanuló, és semmi gond nincs vele. De ők is folyamatosan azt hallgatták mindenhol, hogy micsoda borzalmas szülők, közben meg többet tettek a gyerekért, mint bárki más az egész osztályban.

Szóval szerintem kb. tinédzser korra derül ki, hogy egy gyerek azért problémás-e, mert van valami idegrendszeri gondja, ami veleszületett, vagy azért, mert el van hanyagolva. Egy 3-7 éves gyerekre elég durva rámondani, hogy azért van vele probléma, mert otthon gond van.

Nem azt mondtam, hogy csak és kizárólag a szülői elhanyagolás az oka, ha egy gyerek problémás. Lehet szülését közbeni komplikáció miatt is vagy csecsemőkori trauma.

A legtöbbnek egyébként van papírja.

Sajnos van olyan is hogy hiába a leglelkesebb, leggondosabb szülő, nem segít semmi.

8-as, egyébként én azt vettem észre, hogy azért a kitartó munka kifizetődik.

Az én fiamra óvodában azt mondták, hogy integrálhatatlan. Egyszer váltottunk is iskolát. A második iskolában is voltak gondok a magatartásával.

Most 15 éves, és nem mondom, hogy problémamentes, de egyáltalán nem feltűnő a többi dinka kamasz között.

És vannak dolgok, amelyekben elég határozott, pl. nem iszik, nem dohányzik, és elég masszív erkölcsi értékrenddel rendelkezik. (Mondjuk lehet, hogy ez is a rugalmatlanság része.)

Nagyon sok munkánk van ebben, és szerintem sok szülő nem tud, vagy nem akar ennyi energiát beletenni a gyermeknevelésbe. Én pl. sokáig csak félállásban dolgoztam, mert délben haza kellett hozni a gyereket.

A másik dolog valóban az elhanyagolás vagy a mérgező családi légkör. Sajnos kívülállóként azért elég nehéz ezt eldönteni, hogy egy gyerek miért problémás. Van valami idegrendszeri problémája vagy otthon van gond. Viszont a legtöbb ember egyértelműen a másodikat gondolja rögtön.

Engem folyton mindenki kioktatott, vadidegenek az utcán, a pedagógusok, hogy mit csinálok rosszul. Értem, köszi. Amúgy nekem is van pedagógus diplomám, szóval elvileg még csak laikus sem vagyok. De nem neurotipikus gyerek nevelésében csak az tud tanácsot adni, aki szintén ilyen gyereket nevel. A többiek inkább maradjanak csendben.